Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. X. 1326. (Budapest–Szeged, 2000.)

gyalázkodó szavakkal illette. Ezért a királyi ember a kápt. bizonysága mellett Pál mr-t és fivérét, Pousa c-t Temerken nevű falujukban július 12-én (sabb. prox. an. fe. B. Margarete virg.) a király elé idézte László apáttal szemben július 26-ra (quintum decimum diem a die citacionis computando). D. f. V. prox. p. fe. B. Margarete. virg. E.: Dl. 2366. (OL. Kamarai lt. Eccl. 24. 9.) Mandorla alakú zárópecsét nyoma. K.: F. VIII/3. 136. Hevenesi alapján. 295. (1326. júl 19. előtt) Somogy megye meghagyja a somogyi konv-nek, hogy vizsgálja meg a Reche c. fiai: András és Lőrinc által Zeuke (dict.) János mr. fiai sérelmére elkövetett hatalmaskodást. Emi.: Somogyi konv. 1326. július 19. (JAL. D. III. 58., Df. 230 310.) K.: 296. 1326. júl. 19. I. Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Ang. d.) előtt Reznek-i Herbordus fia Herbordus elpanaszolta, hogy Bakolnuk és Zenthgurgy birtokaira, valamint a Welmer mellett fekvő földjére vonatkozó okleveleit Vörös (Rufus) Salamon, midőn várát és templomát lerombolta, szüleit pedig megölte, elvitte. A király június 13-án meghagyta (248. sz.) a zalai Szt. Adorján egyház konv-jének, hogy Ilwagh-i Inus fia Péterrel derítse ki az igazságot. Miután a konv. június 21-i jelentéséből (257. sz.) kiderült, hogy az említett birtokokat és földet valamint Szentkereszt (S. Crux) falut Herbordus elődei, és maga Herbordus jogosan birtokolta, a király Herbordus-t és utódait azok birtokában új és autentikus kettős pecséttel ellátott privilegiális oklevelében megerősíti. Kelt Endre mr., fehérvári prépost, alkancellár keze által. XIV. Kai. Agusti. Méltóságnévsor. A. E.: Dl. 2365. (NRA. 611. 31.) Kék zsinóron függött pecsétje elveszett.