Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

után lefizették a 3 pensa-t, a szőlőt szabadon művelhetik, szüretelhetnek és a bort szabadon elszállíthatják. Egy hordó (tunella) bor után, amelyet egy szekér el tud szállítani a birtokról és a faluból, vámként (pro tributo) 6 bécsi dénárt tartoznak fizetni, továbbá akik Weynaren-ből és Szentgyörgyből Bozyn falun keresztül szállítják boraikat, minden borral töltött hordó után 6 dénár vámot tartoznak fizetni, továbbá földbérként (pro terragio), amelyet közönségesen pergrehth-nek neveznek, 2 dénárt és két akó bort tartoznak fizetni a pozsonyi (de Posonio) polgárok közönséges akójával, amellyel a pozsonyiak minden évben tartoznak Sebus és Péter mr-eket kisegíteni. A nagyszombati polgárok tartoznak az akót minden évben hatalmukban megőrizni. Az üres kocsik, az üres hordók, csöbrök (tyne) és korsók (orcei), kapák (ligones) és háncs (suber), valamint az élelem és más szükséges dolgok után, amelyeket a birtokaikra visznek, valamint szolgáik, szolgálóik és vincelléreik után nem kell vámot (tributum) fizetniük a polgároknak, kivéve, ha eladás céljából saját áruikat viszik oda. Továbbá, ha valaki örökös nélkül hal meg, akkor szabad lehetősége van szőlőit 40 dénár lefizetése mellett bárkinek átadni. Peres ügyekben nem kényszerítik saját bíróságuk elé őket, Nagyszombat város bírósága alá tartoznak, ha ott nem hoznak ítéletet, azt Sebus és Péter mr-ek birtokán szolgáltassák nekik. Mindenkinek szabadságában áll a borral telt hordóit saját szekerein elvinni, de bérelhetnek is. Szőlőikben tetszésük szerint állíthatnak őröket. Ábrahám c. fiai kötelezik magukat, hogy ha a fent említett szabadságokat megsértik, a polgárok a 3 pensa fizetése alól mentesek lesznek. Az oklevelet Sebus és Péter mr-ek függőpecsétjükkel látják el. D. in die B. Georgii mart. Á.: 1. Pál országbíró 1334. augusztus 15. (Dl. 2800., NRA. 34. 23.) 2. Pál országbíró 1334. augusztus 15. (Dl. 2297., NRA. 100. 5.) Két példányban. K.: AO. II. 190-192. Á2-ről. R.: MályuszE., Száz. 1930. 814. Megj.: Az oklevél szövege egy mondat kivételével csaknem szó szerint megegyezik a Szentgyörgyre vonatkozó oklevél (152. sz.) szövegével. Tartalma szerint megegyezik a Dl. 2877. sz. oklevélben (574. sz.) átírt és Sebus mr. okleveleként említett oklevél tartalmával. Az átíró szerint az eredeti oklevél privilégium volt.