Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

50. (1325. febr. 13—márc. 7. között) Miklós mr., pozsonyi ispán meghagyja a pozsonyi kápt-nak, hogy küldje ki bizonyságként emberét az ispán emberével, Chepen-i András fia Jakabbal és a négy Challokuz-i szolgabíró egyikével, Werekne-i Márton fia Péterrel annak kivizsgálására, hogy Kenez c. Elephant-i Mátyás c-t a saját birtokán a köztük lévő perből következően megzálogolta-e? Emi.: Pozsonyi kápt. 1325. március 7. (Dl. 2289., NRA. 1671. 22.) K.: AO. II. 179. Eml-ről. 51. 1325. febr. 16. Vizsoly Fülöp nádor, a kunok bírája, szepesi (Scepus) és [aba]újvári (Vjvar) ispán tudatja, hogy albírája, Miklós c. oklevele (45. sz.) értelmében február 9-én (in oct. Purif. B. virg.) személyesen megjelentek előtte egyrészről Durug fia Péter fiai: Joachimus és Péter mr-ek, másrészről pedig János, Kereky-i nemes a Zekelyhyd - Zekelyhid birtokra vonatkozó oklevelek bemutatása ügyében. Péter fiai I. Károly király privilegiális oklevelét mutatták be, amelyben átírta és megerősítette saját, régebbi pecsétjével ellátott privilégiumát, amelyben átírta és megerősítette [IV.] László király privilégiumát. László király ebben az oklevelében a tatárok idején Pál c. és fiai: Miklós vajda, István c. és Pergen (!) által elfoglalt Zekelyhid nevű birtokot visszaadta Dunig fia Péter c-nek, Joachimus és Péter atyjának. János ezzel szemben a váradi kápt. és László király ugyanazon birtokról kiadott teljesen összetört pecsétű okleveleit mutatta be, amelyek által azonban a birtokot nem lehet birtokolni. Joachimus és Péter különböző tiltakozó okleveleket mutattak be, amelyekből kiderült, hogy ők a birtokot saját örökségüknek mondták. Végül Péter fiai I. Károly király privilégiumát mutatták be, amely szerint a király János fia Mihály kérésére a király által vérük hullatásával is nyújtott szolgálataik fejében Joachimus és Péter mr-eknek adományozott említett birtokon egy öröklött részt visszaadott, és a birtok okán kivette őket minden bíróság és bíró (?) hatósága alól. A nádor a törvényszékben vele lévő nemesekkel a birtokot Péter fiainak ítéli, János fia Jánost pedig ez ügyben örök hallgatásra ítéli. D. in Vysl, 8. [term.] praenot. (oct. Purif. B. virg.).