Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

Ford.: Levéltárak—Kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000—1686). Közreadja Blazovich László, Érszegi Géza, Turbuly Éva. Kézirat. (Magyar nyelvű) Megj.: Az átíró szerint az eredeti oklevél privilégium volt. A regesztát Juck kiadása alapján készítettük, a másolatok fontosabb eltéréseit zárójelben adjuk. 572. 1325. Visegrád Sándor, I. Károly király (H) országbírója (c. ac provinciális curiae) új pecsétjével ellátott oklevélben szolgálatai fejében Salmannus-nak adományoz egy új telepítvényt Divina-n azokkal a határokkal, amelyekkel a Nagy (Magnus) Máté c. birtokolta. Hj.: Luky birtok, Krizovy Dub, Hradiscse, Rochove, Brodisova Lopata, Holesne csúcs, körtefa. D. in Vissegrad, a. d. 1325. Má.: Dl. 38 917. (Szunyogh cs. lt.) A turóci konv. 1415. december 8. (!) > Stibor ispán 1415. október 23. (!) > Turóci konv. 1453. október 5-i tartalmi átírása alapján. XVIII. századi. K.: Megj.: Az oklevél hitelessége kérdéses. 573. 1325. Pál bán fia István mr., körösi (Crisiensis) ispán előtt Péter fia Jakab a Takach birtokon [IV.] Béla király privilégiuma szerint őt illető teljes részét az ugyanazon privilégiumban leirt határokkal fiainak: Péternek és Pálnak az egyetértésével Junk fia János fia János mr-nek adja jóságáért, és különösen azért, mert őt Babanig fia János egykori bán és horvátjainak a fogságából egy lóért és három dénármárka készpénzért kiszabadította. Tá.: Jakab körösi és ryucha-i ispán 1348. augusztus 16. (JAL. IV. 54., Df. 230 424.) K.: — (IV. Béla király oklevelét 1. Reg. Arp. 1511. sz.) Megj.: Az átíró szerint az eredeti oklevél privilégium volt.