Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

mr-ét, amelyekből kiderült, hogy Bálint Györggyel szemben hatalmaskodás miatt örökre el lett marasztalva. György kérte István mr-t, hogy [Lukalaka] birtokra kimenve a birtok harmadrészébe őt, kétharmad részébe pedig István mr-t, mint bírót iktassák be. A kérésnek eleget téve Demeter mr., a csázmai kápt. emberének bizonysága mellett a szomszédok jelenlétében a birtokot három részre osztották, és annak harmadrészébe Györgyöt beiktatták, Bálintnak és a szomszédoknak pedig első időpontul quindena-ját, másodiknak pedig tűzték ki, ameddig megválthatták a két részt. Mivel a kitűzött határidőkig sem Bálint, sem a szomszédok nem váltották meg a két részt, István mr. azokat telekhelyekkel, trágyázott földekkel, erdőkkel, kaszálókkal, malomhelyekkel és a Szt. Kozma és Dámján tiszteletére emelt egyház kegyúri jogával szomszédság címén eladja 35 márkáért Pukur-i Lőrinc fia Pál mr-nek. Abba, hogy a harmadrész Györgyé legyen Endre mr. és Pál , a szomszédok beleegyeztek. Az ügyről István mr. autentikus pecsétjével ellátott privilegiális oklevelet állít ki, amelyet Pál mr-nek a bánnal meg kell erősíttetnie. D. f. V. prox. p. oct. B. Martini conf. E.: Dl. 99 904. (Batthyány cs. lt. Acta Ant. Lukalaka 5. 1. 34.) Hátoldalán későbbi tartalmi kivonat. A hártyán függőpecsétre utaló bevágások látszanak. K.: 529. 1325. nov. 21. Deseu mr., Jakab mr. szabolcsi (Zabolc) ispán helyettese és a négy szolgabíró előtt János fia Gabrian, Popy-i nemes a Sighe fia Tamás fiaival: Lóránttal (Lorandus) és Péterrel szembeni valamennyi ügyében Mihály fia László mr., Nogsemien-i nemest és Bezoch c-t ügyvédéül vallja. D. f. V. prox. an. fe. B. Clementis pape. E.: Dl. 50 802. (Kállay cs. lt. 1300. 173.) A hártyán három hátoldalra nyomott pecsét természetes színű maradványa látható. K.: R.: Kállay I. 65.