Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

E.: Dl. 50 797. (Kállay cs.lt. 1300. 163.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi kivonat; négy kerek zárópecsétre utaló bevágások, közülük kettőben természetes színű viasz töredékével. K.: AO. II. 222. R.: Kállay I. 64. 499. 1325. okt. 27. I. Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu(?), Bu, princ. Sal., mont. S. Ang. d.) megfontolván a fiú örökösök nélkül elhalt Gald-i Benedek fia Domonkos c. a királynak és az országnak a hűtlenek ellen a béke érdekében a vére hullatásával nyújtott szolgálatait, bár leánynegyedként jog szerint több jutna nekik, mégis, hogy az atyai örökségből részesüljenek, Domonkos c. leányainak: Annych - Anych-nak, Klárának és Erzsébetnek adja új és autentikus kettős pecséttel ellátott oklevélben az erdélyi Fehér (Albensis) megyében a Morus folyó mellett nyugat felől András vajda birtokának szomszédságában fekvő Vyfalu birtokot, Domonkos c. örökölt birtokát minden hasznával és azokkal a határokkal, amelyekkel atyjuk bírta. A király a teljes jogot adományozza Domonkos leányainak és utódainak úgy, hogy nem leánynegyed jogán, hanem öröklés és királyi adomány címén birtokolhassák azt, nehogy atyjuk rokonai vagy bárki más visszaválthassák azt. Beiktatásukat a király Tamás erdélyi vajda és szolnoki (Zolnok) ispánra bízza. Kelt András mr., fehérvári prépost, alkancellár keze által. VI. Kai. Nov. Méltóságnévsor. Á.: Lépes Lóránt erdélyi alvajda é. n. (AL. Kemény gyűjt. 9. (3), Df. 253 419.) K.: Doc. Trans. II. 371-372. R.: Szabó K., Erd. Múz. oki. 11. 32. sz., Szabó K., TT. 1889. 530., ZW. I. 398. Ford.: Doc. Trans. II. 167-169. (Román nyelvű) 500. 1325. okt. 27. A pozsonyi kápt. előtt Worsa-i Wd[uarus fia] Simon saját, fivérei: Péter és Kozma, valamint az ugyanoda való rokonai: [Gurk] fiai: Imre és János nevében