Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)
ka fia György mr. szerezte, akkor az övék marad, ha pedig nem György mr. szerzeményének bizonyul, akkor Miklós fia György István egy fiának megfelelően részesedik belőle. Az egri kápt. okleveléből az is kiderült, hogy István fiai György atyjának curia-ját vagy telkét Györgynek adták. Bár az országbíró Kuzepnempty birtokot a kápt. oklevele alapján István fiainak ítélte, mégis István fiainak adományát figyelembe véve az említett curia-t vagy telket a bíróságában lévő nemesekkel együtt Györgynek ítéli. [D.] 10. oct. fe. Epiph. d. Tá.: 1. Egri kápt. 1340. november 18. > Kont Miklós nádor 1364. május 15. (SÚA. Pálffy cs. lt., Czoboriana 12., Df. 266 087.) 2. Egri kápt. 1340. november 18. > Kont Miklós nádor 1364. május 15. (BAZML. XV. 1. 6.) Tóth szerint. Má.: Dl. 90 825. (Csorna cs. devecseri lt.) Az egri kápt. 1340. november 18. > Kont Miklós nádor 1364. május 15-i tartalmi átírásában. XVIII. századi. K.: R.: Tóth 27. 20. sz., nem téve különbséget a két eltérő tartalmú és formájú január 22-i oklevél között. Megj.: Az átíró szerint az eredeti oklevél nyílt alakú volt. Vö. 23. sz. Hitelessége kérdéses. Az oklevelet már Kont Miklós nádor is gyanúsnak vélhette, mert elrendelte eredetiben való bemutatását (... non in transcripto, sed in specie ... teneretur exhibere ...). A bemutatásra végül nem került sor, mert a felek kiegyeztek. 25. 1325. jan. 25. Visegrád Sándor c. országbíró, mivel Benedek fia Miklós, akit András mr. Sagh-i Saagh-i Benedek fiaként fej- és jószágvesztésre ítélt, azt állítja, hogy őt nem Sagh-i Benedek fiaként, hanem Zueyboch-i Benedek fia néven nevezik a környékbeliek. András mr. azt állítja, hogy ő egész életében úgy tudta, hogy a mondott Miklós apját, Benedeket a környékbeliek, Saagh-inak és nem Zueyboch-inak nevezték, megparancsolja a pozsegai (Posoga) kápt-nak, hogy az igazság kiderítésére bizonyságként küldje ki egyik emberét Byze fia Fyl-lel, vagy ha az távol lenne, Bor fia Lőrinc királyi emberrel. D. in Visegrád, in fe. Conversionis B. Pauli ap.