Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

Tamás vasvári prépost, Miklós győri püspök általános helynöke tudatja, hogy kiküldte Sebestyén, Bugud-i - Bukud-i főesperest, Saag-i Pétert és Inta-i Sebestyént, egyházi rectorokat (Pétert, a Saag-i és Sebestyént, az Inta-i egyházak rectorait?) szentmártoni (S. Martinus) Ruphayn - Ruphatyn földjének bejárására és Mestur-i Herrandus fiainak: Istvánnak, Lászlónak és Móricnak (Mauricius), valamint Symun-i Gergely fia Benedeknek a beiktatására, akik azt Herrandus nagyanyjának, Ruphayn egykori feleségének a hitbére és jegyajándéka és Ruphayn leányának a leánynegyede címén törvényes idézéssel követelték és bizonyították is. A helyszínről visszatérve Sebestyén, Bukud-i főesperes a többiek nevében is előadta, hogy az összehívott szomszédok: az ispán (c.), a nemesek, a Demenk-i egyház jobbágyai (a Demenk-i egyház c-e és nemes jobbágyai), a Symien-i népek, a Wenysk-i (Wenyzk?) nemesek és népek, valamint a Hymusku-i népek c-e jelenlétében a határok bejárása után Istvánt, Lászlót, és Móricot, valamint Benedeket ellentmondás nélkül beiktatták. D. IV. f. prox. an. fe. Nat. S. Johannis bapt. E.: Dl. 48 803. (Üchtritz-Amadé cs. lt. 21. 1. 2216.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi kivonat; mandorla alakú zárópecsét nyoma bevágásokkal. K.: HO. III. 80-81. 266. 1325. jún. 20. Erzsébet királyné (H) a Zuard nb. Wech [déd]unokája, Lőrinc c. fia István mr. kérésére, I. Károly királynak (H) tett szolgálatai fejében a király beleegyezésével és a bárók tanácsára kettős pecsétjével ellátott privilegiális oklevelében átírja és megerősíti Erzsébet királyné 1274. május 28-i privilegiális oklevelét, amelyben a Komárom (Kamarun) megyében a Korua föld és a Mooch-i nemesek szomszédságában, a Duna (Danobius) mellett fekvő Mooch nevű királynéi földet atyjának Lőrinc c-nek adta. Kelt Henrik veszprémi püspök, királynéi kancellár keze által. XII. Cal. Iulii. A. Á.: Egri kápt. 1341. január 2. (Dl. 856., NRA. 938. 3.) K.: — (Az átírt oklevelet 1. F. VI/2. 399.) Megj.: Az átíró szerint az eredeti oklevél privilégium volt.