Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

E.: Dl. 40 470. (Múzeumi Törzsanyag 1923. 16.) Alul chirographált. Hátolda­lán XV. századi írással: Quarta Nicolai et Johannis filiorum Pauli, későbbi írással pedig: Protestatorie Johannis de Tornallya contra Marcum, Batyz de Gömör 1320. (!) A hártyán sárga-zöld fonalakon a váci kápt. kerek, kopott, természetes színű viaszpecsétje függ. Erősen foltos, egyes helyeken olvashatatlan. K.: ­245. 1325. jún. 9. Vizsoly Fülöp nádor, a kunok bírája, szepesi (Scepus) és [aba]újvári (Wywar) is­pán előtt június 2-án (in oct. Pent.) Ruska-i Iseph a szintén jelenlévő Konrád (Corrardus) fia Tamással szemben előadta, hogy tíz évvel korábban pünkösd utáni csütörtökön (f. V. prox. p. fe. Pent.) Tamás a Ruska nevű birtokán lévő házára tört, négy lovat és 50 márkányi, szekrényében ládában lévő (in cista sua hoc est in scrinio) vagyonát elragadta. Tamás viszont mindezt tagadta. A nádor a feleket meghallgatva úgy határozott, hogy Iseph július 1-én (in oct. B. Johan­nis bapt.) Visul-ban a nádor előtt vádját Tamás ellen annyi tanúval, amennyivel tudja, bizonyítsa. A tanúk előállítása előtt tartozik 3 márka bírságát lefizetni. D. in Visul, 8. term. prenot. (oct. Pent.). E.: Dl. 2301. (NRA. 861. 7.) Hátoldalán kerek zárópecsét nyoma látható. K.: AO. II. 197. 246. 1325. jún. 9. Vizsoly Miklós c., Fülöp nádor albírája a Máté fia Miklós és Semien-i István fia János közötti, korábbi oklevele (228. sz.) szerint június 2-re (oct. Penth.) kitű­zött pert a személyesen megjelent felek akaratából július l-re (ad oct. Nat. B. Johannis bapt.) halasztja békekötésre vagy örök feleletadásra. D. in Wysul, 8. term. prenot. (oct. Penth.) E.: Dl. 50 774. (Kállay cs. lt. 1300. 167.) Hátoldalán azonos kéz írásával és későbbi tartalmi kivonat; kerek zárópecsét természetes színű, csekély viaszmaradványai. K.: ­R.: Kállay I. 59.

Next

/
Thumbnails
Contents