Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

I. Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal., mont. S. Ang. d.) a Guthkeled nb. Bereck c. fiai: János, András mr., budai prépost és királyi káplán, Leukus és Miklós kérésére atyjuk és az ő szolgálatuk fejében új és autentikus kettős pecséttel ellátott oklevélben átírja és megerősíti [IV.] László király 1279. évi, Abraam (Abram), Batur és Kyusbatur - Kyusbaturd birtokok Bereck c-nek és fivéreinek: Hudus-nak, Györgynek és Benedeknek történő adományozásáról szóló privilégiumát, a váradi kápt. 1321. november 12-i nyílt oklevelét Bereck c. és említett fiai, valamint az említett György fiai: János és Mihály közötti birtokosztályról, továbbá a váradi kápt. 1323. június 26-i nyílt oklevelét Bereck fiai, valamint Hudus fia Lőrinc és Hudus fia László fiai: János és István közötti birtokosztályról és [IV.] László év nélküli Pathak-on [1282.] augusztus 15-én kelt nyílt oklevelét, amelyben szerdára hetivásárt engedélyezett Batur faluban. A király főképp azért erősíti meg az okleveleket, mert Bereck fia János a Trencséni (Trinchin) Péter fia Mátéval szemben Ruzgun-nál a Tarcha folyó mellett vívott csatában életveszélyesen megsebesült, továbbá amikor Bereck és fiai Tamás fiai: Kopoz és Beeke szövetségéből a király hűségére tértek, azok birtokaikat pusztították, végül amikor a király Dausa egykori erdélyi vajdát küldte Erdélybe az említett Kopoz és Moys fia Moys ellen, János és Leukus az ütközetben életveszélyesen megsebesültek. Kelt András mr., fehérvári prépost, alkancellár keze által. III. Kai. Iunii. Méltóságnévsor. A. E.: Dl. 1045. (NRA. 777. 4.) Lila fonalakon I. Károly király természetes színű viasz kettős pecsétjének kicsi töredéke függ. K.: — (IV. László király okleveleit 1. Reg. Arp. 2952. (2947.) és 3159. sz., a váradi kápt. 1323. június 26-i oklevelét 1. Anjou-okit. VII. 314. sz.) 219. 1325. máj. 30. Az erdélyi kápt. Ebes fia Csanád (Chanad), Baas fia Péter és Tiborc (Tyburch) fia Benedek, Alsó (Inferior) Pestus-i nemesek kérésére autentikus pecsétjével ellátott privilegiális oklevélben átírja László erdélyi vajda és szolnoki (Zonuk) ispán 1302. április 16-i ítéletlevelét. D. f. V. prox. p. fe. Pent. Miklós prépost, Sanctus éneklő-, Tamás őrkanonok és Pál ugocsai (Vgacha) főesperes, dékán idejében.