Blazovich László: Anjou–kori Oklevéltár. VIII. 1324. (Budapest–Szeged, 1993.)

XXII. János pápa megparancsolja a győri püspöknek, hogy György (!) fia András vasi ispánt oldozza fel a kiközösítés alól, amely büntetésbe akkor esett, amikor ellenségei ellen védekezve nem egy templomban és szent helyen sok kárt tett. (D. Id. Maii.) Reg.: Vatikáni Titkos Levéltár, Registra Avenionesia, vol. 20. fol. 524r., valamint Registra Vaticana, vol. 77. ep. 1088. R.: Mollat V. 130. no. 19 569. 259. 1324. máj. 16. [Buda]felhévíz Lampert mr., országbíró, csanádi és nyitrai ispán tudatja, hogy a fehérvári kápt. idéző oklevele (231. sz.) szerint Kaal-i Bud fia Onthus, Lukács (Luchasyus) fia Miklós, Adorján fia József (Joseph), Lőrinc fia Miklós, Tamás fia Pál, Mór (Mauricius) fia Mihály, Bertalan fia Márton, Bálint fia András, Pál fia Mihály, Roma fia Márkus, Mykola fia Márton és Mátyás fia János a veszprémi kápt-t Lampert országbíró elé perbe hívták május 8-ra. A megjelölt napon a veszprémi kápt. képviseletében a kápt. ügyvédvalló oklevelével István, a Banya-i Boldogságos Szűz egyház plébánosa jelent meg az országbíró előtt a fentiekkel szemben, és őket a veszprémi egyház condicionáriusainak mondta. Az előbb mondott Mindszent-Kaal faluiak (villa Omnium Sanctorum Kaak !) nevében az Almad-i Boldogságos Szűz egyház apátja és konv-je ügyvédvalló oklevelével megjelenő Bud fia Onthus — Ontus és Pál fia Mihály hasonlóan nyilatkoztak és megerősítették ezt. D. in Calidis Aquis, 9. quind. B. Georgii mart. E.: Veszprémi kápt. m. lt. Kál. 19. (Df. 200 816.) Hátlapon azonos kéz írásával készült, és későbbkori tartalmi kivonat. Hátoldalon rányomott pecsét nyoma. K.: R.: Veszp. Reg. 67.