Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. VII. 1323. (Budapest–Szeged, 1991.)

E.: SÚA. Szepesi kápt. lt. 10. 2. 1. (Df. 263 220.) Hátlapon XIV. századi írással tartalmi kivonat. Pecsét felfüggesztésére szolgált fonalak. Á.: 1. Szepesi kápt. 1746. június 11. (SA. Banska Bystrica, Kohary-Coburg cs. lt. 2-9566., Df. 266 881.) 2. Szepesi kápt. 1759. október 24. (SA. Banska Bystrica, Kohary-Coburg cs. lt. 2-9608/23., Df. 266 884.) Má.: Dl. 24 892. (NRA. 1885. 2.) XVIII. sz. K.: F. VIII/6. 64-67. Koháry-per anyagából. Megyericse helyett Nagyida szerepel, a méjtóságnévsor sem teljes. R.: Horváth M., MTT. IX. (1861) 114., Doc. Trans. II. 69., Reg. Slov. II. 400. 90. 1323. márc. 30. A jászói konv. előtt Ida-i Churke (dict.) István fia Tamás felesége, Ilona gyermekeivel: Györggyel, Lászlóval, Péterrel és Katalinnal együtt eltiltja férjét, Tamást és annak fivéreit: Miklóst és Jánost Gord nevű birtokuk Ite fia János c-nek, Regech-i várnagynak való elörökítésétől, Jánost pedig a birtok megvételétől és elfoglalásától. D. 4. fe. Passce Domini. Tá.: Konth Miklós nádor 1358. május 20. (Dl. 85 325., Sztáray cs. lt. 111.) K.: Sztáray I. 45. R.: Reg. Slov. II. 401. 91. 1323. márc. 31. I. Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal. mont. S. Ang. d.), miután Pozsony városát Ausztria és Stájerország hercegeitől visszaszerezte, Jakab bíró és az összes pozsonyi polgár kérésére új és autentikus kettős pecséttel ellátott oklevelében átírja és megerősíti saját 1313. évi oklevelét, amelyben megerősítette III. András Pozsony város kiváltságait tartalmazó 1291. december 2-i oklevelét. Hozzáteszi még, hogy a város polgárai nem kötelesek elfogadni a király által veretett pénzt, hanem azt használják, amelyik nekik tetszik, és a fertő fizetése alól is mentesek. Kelt László mr., fehérvári prépost, alkancellár keze által. II. Kai. Apr. Méltóságnévsor. A.