Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. VII. 1323. (Budapest–Szeged, 1991.)

király erre esküt tett, és kérésére az oklevelet a magyar király, Konrád Olomucz-i püspök, Miklós Troppow-i herceg, Wilnow-i Henrik gróf, Lypen-i Henrik és a fia, Lypen-i Henrik, Rosenberch-i Péter, Landstein-i Vilmos, Niwen House-i Ulrik, Crawarn-i Wocken és Colticz-i Thymen pecsétükkel látták el. Károly magyar király, Konrád Olomunz-i püspök, Miklós Troppow-i herceg, Henrik Wilnow-i gróf, az idó'sebb és az ifjabb Lypen-i Henrik, Rosemberg-i Péter, Landstein-i Vilmos, Niwem House-i Ulrik, Crarawarn-i Wocke és Coltiz-i Thyme a békekötést tanúsítják, és az oklevelet pecsétjükkel látják el. Der Brif ist gegeben ze Göding an der March, des Sunntags vor Sand Matheus Tag, Do man czalt von Christes geburt, Dreuzehen hundert Jar, und darnach in dem Dreu un zwanzigsten Jare. E.: HHStA. Allgemeine Urkundenabteilung. Reg. Slov. II. szerint. K.: F. VIII/7. 148-150. R.: Horváth J. 8. 1323. augusztus 24-i dátummal. Reg. Slov. II. 454. Megj.: Az oklevél német nyelvű. 464. 1323. szept. 19. [Buda]fclhévíz Lampert mr., országbíró, csanádi és nyitrai ispán tudatja, hogy I. Károly király Magyar (dict.) Pál mr., Gwymes-i várnagy hűségéért és szolgálatai fejében az örökösök nélkül elhalt Hegun és Hebuc Maraz nevű Szabolcs megyei birtokát mint az ország szokása szerint a király adományozása alá tartozót Pál mr-nek adományozta, ha elletmondók nincsenek (299. sz.). Pál mr. a királyi ember és a kápt. bizonysága mellett az iktatásnak ellentmondó Gywrk ~ Gyurk fia Lukácsot az országbíró elé idézte. Lukács azt mondta, hogy a birtok ó'seitól kapott örökség címén ó't illeti. Az országbíró úgy ítélkezett, hogy Lukácsnak a szomszédokkal és más nemesekkel június 25-én a váradi kápt. eló'tt kell bizonyítania igazát, és az erről szóló bizonyságot július l-ig kell eljuttatnia az országbíróhoz (300. sz.). A megjelölt napon Lukács bemutatta a váradi kápt. oklevelét, amelyben a kápt. igazolta, hogy Lukács bizonyította: a birtok az ő öröksége (303. sz.). Sőt Lukács még bemutatta Fülöp nádor, a váradi kápt., az egri kápt. és a váradelőhegyi konv. vizsgálati oklevelét is. Az országbíró úgy véli, hogy mivel a peres ügyeket oklevelek bemutatásával vagy eskütétellel vagy bajvívással lehet eldönteni, elégségesnek találja a négy azonos tartalmú oklevél bemutatását. Mivel az ítélethez egyszerű bizonyítás nem elegendő', nem lehet bajvívást vagy eskütételt elrendelni, amíg a birtok értéke nem ismert. Ezért az országbíró meghagyta a váradi kápt-nak, hogy Bachka-i János királyi emberrel a birtok értékét állapítsák meg (330. sz.). Végül a birtokot 35