Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. VII. 1323. (Budapest–Szeged, 1991.)

téséből (254. sz.) kiderült, hogy Zomayn fia Miklós királyi ember és a váci kápt. kiküldöttje a birtokok határait bejárta és Márton mr-t beiktatta, a király az adományt új és autentikus kettős pecséttel ellátott oklevélben megerősíti. Kelt László mr, fehérvári prépost, alkancellár keze által. III. Non. Junii. Méltóságnévsor. A. E.: Dl. 2158. (NRA. 1507. 6.) Piros fonalakon függő természetes színű viasz kettős pecsét nagyobb töredéke. IC: 256. 1323. jún. 3. Visegrád I. Károly király (H) előtt Salamon fia Domonkos a Saswar-i székelyek nemzetségéből valónak mondta magát, és azt állította, hogy csak a zavaros idők miatt távozott el földjéről. A király az igazság kiderítésével az esztergomi és az egri kápt-t bízta meg. Mivel az esztergomi kápt. május 7-i (173. sz.) és az egri kápt. május 24-i (227. sz.) jelentéséből kiderült, hogy Domonkos állítása igaz, megerősíti őt a nemzetségét megillető szabadságokban. D. in Vissegrad, f. VI. prox. p. quind. Penth. Á.: I. Lajos király 1365. február 2. (Dl. 104 465.) K.: 257. 1323. jún. 4. A fehérvári ispotályosok házának konv-je előtt Bugar (dict.) István és fivére, Iunno egyrészről, másrészről pedig Fanch-i Nothyr (dict.) Máté a köztük lévő pereskedést megszüntetik 50 márka büntetés terhe alatt. [D.] Sabb. p. oct. Corporis Christi. K.: R.: F. VIII/5. 288 - 289.