Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. VII. 1323. (Budapest–Szeged, 1991.)

A váradelőhegyi konv. I. Károly király parancsára (205. sz.) jelenti, hogy kiküldöttje Leustach c., officiális és Nabrad-i János királyi ember a 206. szám alatt felsoroltaktól megtudták, hogy az említett birtokok Gábor fia Tamás fia Jánoséi. TI: I. Károly király 1323. május 19. (Dl. 2166., NRA. 1534. 46.) K.: F. VIII/2. 421-425. Hibásan. Megj.: Mivel a hiteleshelyek jelentése az oklevélben összevontan szerepel, a megkérdezettek neveit csak az egri kápt. oklevelénél soroltuk fel. Magyar ford.: Szirmay, Szatmár II. 198-199., F. VIII/5. 140. Román ford.: Doc. Trans. II. 75. 209. 1323. máj. 19. I. Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal. mont. S. Ang. d.) előtt Gábor fia Tamás fia János elpanaszolta, hogy Petew ~ Peteu Erdeu-i c., Lazaar és Darouch Szatmár megyei, Balasey Bereg megyei és Keethbabun a várheggyel Ugocsa megyei öröklött birtokait a királyi javak közé foglalta. A király meghagyta a váradi kápt-nak (204. sz.), hogy Zathmar-i Gál vagy Wgacha-i Pál fla Tamás királyi emberrel, az egri kápt-nak (203. sz.), hogy Péter fia Máté királyi emberrel, a váradelőhegyi konv-nak (205. sz.), hogy Nabrad-i János királyi ember rcl az igazságot tudják meg. A hiteles helyek jelentették (206 - 208. sz.) a királynak, hogy a váradi kápt. László mr-t, kanonokot, az egri kápt. Miklós mr-t, olvasókanonokot, a váradelőhegyi konv. pedig Leustach c-t, officiálisát küldte ki Gál, Máté ét János királyi emberekkel. A kiküldöttek jelentették, hogy Dénes fia Tamás Ittr. ugocsai ispántól, a Nempti-i és Zothmar-i hospesektől, Tyba fia Pétertől, Tatar (dict.) Istvántól, Barch fia Mihály fiaitól: Chaak-tól és Pétertől, Tykud-i Istvántól, Vray-i Jánostól, ennek fivérétől, Miklóstól, az Ugocsa megyei Erdeu-ban Cheed fia Kelementől, Bereck-től és más ugyanoda való hospesektől, a szintén Ugocsa megyei Zaaz-i hospesektől, a megye négy szolgabír áj ától, továbbá Guba-tói, Pétertől, és ugyanezen Guba fivérétől, Mátétól és Péter mr-től, valamint az ugyanazon megyei Saaswar-i Györgytől, továbbá Tuke (dict.) Tamástól, Chamafolua-i Bekee-től, Okly-i Jakabtól, Debouch-i Domonkostól és Mátétól, a Luprechzaza-i hospesektől és más nemesektől és nemtelenektől megtudták, hogy az említett birtokok Jánoséi. A király Jánost megerősíti a birtokokban és Peteu c-t örök hallgatásra ítéli új és autentikus