Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. VI. 1321-1322. (Budapest–Szeged, 2000.)

Ivanka, a Saag-i Boldogságos Szűz-monostor prépostja és a konvent előtt azon per, amely Palasth-i Bogania fia Miklós, ill. a Teryen-i Yob leányait: Teryen-i István fia Gereginus és Loránd fia Miklós feleségét, továbbá Yob feleségét a kápt. előtt képviselő, említett Gereginus között folyt hozomány, jegy ajándék, negyedek és egy vásárolt föld ügyében, a személyesen megjelent fogott bírák - Mike fia János, Kis (Parvus) Gergely szb.-k és a Palasth-i parochialis pap - ítélete nyomán úgy zárult le, hogy Miklós a hozomány, jegy ajándék és negyedek fejében 8 M.-t fizet, amelyből 9 dénár pensa értékű bort és 2 M.-t érő 2 ökröt már átadott Gereginusnak és az úrasszonyoknak, a fentmaradó pénzt 2 időpontban: 2 M.-t [1323.] jan. l-jén, 3 M.-t pedig máj. l-jén tartozik kifizetni számukra. D. f. III. prox. an. fe. B. Katerine virg., a. d. 1322. E.: Dl. 40 416. (Múz. Ta.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, benne Bogonia névalak, természetes színű, kerek zárópecsét nyoma, bevágásai, mellette a szalag. K.: R.: Reg. Slov. II. 379. 843. 1322. nov. 23. (Ragusa) A [ragusai] kis tanács határozata szerint a c. parancsára 3 személy, akik most indulnak áruikkal Bosznia földjére, kötelesek gondoskodni javaik felügyeletéről Bosznia bánjával, anyjával és Bosznia báróival együtt, s hogy István, Bosznia bánja adjon elégtételt egy kereskedőnek, akinek áruit a nyáron tőle elvette, s addig egyetlen ragusai se menjen árucikkeivel Bosznia földjére, amíg István e kárvallottnak elégtételt nem nyújtott. E határozatot az útra kelő 3 személy tolmácsolja a Boszniában tartózkodó összes ragusainak. Reg.: Mon. Rag. szerint: Dubrovniki Szt, Ferenc-rendi könyvtár, Codex Miscell. K.: Mon. Rag. I. 72. 844. 1322. nov. 24. [Gyula-]Fehérvár András erdélyi püspök Iuanisy-i Péter fia János mr. kérésére hozzájárul, hogy Chengeer faluban fakápolna épüljön az ugyancsak Iuanisy-i Szt. Margit-anyaegyház sérelme nélkül, ez utóbbi egyház papja felügyeli a kápolnát, s e kápolna mindig a Szt. Margit-egyházhoz tartozzék, miként Chengeer falu is régóta oda tartozott. Ha János mr. v. utódai v. rokonai a kápolnába más papot rendelnének [mint a Szt. Margit-egyház papja], a kápolnában levő jogukat veszítsék el. Erről a püspök pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. Albe, in vig. B. Katharine virg., a. d. 1322. E.: AL. Kemény J.-gyűjt. 7. (Df. 253 417.)