Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. VI. 1321-1322. (Budapest–Szeged, 2000.)

na[-egyház] plébánosa, egyszersmind az ő plébánosuk a szentségeket neki kiszolgáltatván, valamennyiük előtt Jakab úgy rendelkezett, hogy sógorára, Geruasius-ra és testvérére, Elys-re, Geruasius feleségére hagyta Zágráb m.-i Rasseny örökölt birtokait és a Draba mellett Cristury hegy területén levő szőlejét. Geruasius-nak adta Zágráb m.-i Zablathya birtokát azzal, hogy - mivel az Nyclin Coproncha-i polgárnál 10 M.-ért zálogban van - Geruasius váltsa ki, s e birtok hasznából és más javakból illő módon tartsa el Jakabnak Geruasius-nál menyasszonyként tartózkodó testvérét, s e birtok hasznából elégítse ki a hitelezőket. Jakab saját lelki üdvéért a Tymirian területén levő szőlejét a Coproncha-i minorita testvérekre hagyja az egyház épületére. Erről a kápt. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. Kelt Péter mr. olvasókanonok keze által, a. d. 1321., IX. Kai. Jan., Péter mr. éneklő-, Péter őrkanonok, Péter dékán, Benedek, Posonius, Péter és Jakab volt dékánok, Székely (Syculus) Péter és Crisius papok, János, másik János és István mr.-ek kanonokok jelenlétében és idejében. E.: Dl. 2061. (NRA. 953. 2.) Rongált. Felül chirographált; vörös-sárga sodraton természtes színű, mandula alakú függő pecsét restaurált töredéke. EmL: a 496. számú oklevélben. K.: AO. I. 638-640. (E-ről), II. 7. (Emi. alapján); Smic. IX. 39^11. (E-ről). R.: Reg. Slov. II. 341. (Emi. alapján) (1322. márc. 21. e. kelettel). 361. 1321. dec. 26. A veszprémi kápt. előtt Mykou mr. veszprémi curialis c., Vrs-i Myske, ugyanoda való Mátyás fia Mihály, Bosuk-i Tamás fia Péter, Bach-i Abram pereiket, amelyeket a király előtt Popy-i Pál és Miklós ellen folytatnak, Nymity-i Heym fiaira: Pálra és Lászlóra, a jelen oklevél bemutatóira bízzák, a bármelyikük által az ügyben elintézetteket érvényesnek fogadják el. D. in fe. B. Stephani protomart., a. d. 1321. E.: Dl. 101 656. (Batthyány cs. lt. Maioratus. Geneal. 1. 35. 4.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló; benne Nymety névalak, természetes színű zárópecsét nyoma, bevágásai. K.: Bátorfí, AZMT. I. 96-97. 362. 1321. dec. 31. A zágrábi kápt. a zágrábi Boldogságos Szűz-egyház apátja, János testvér kérésére - mivel az utakon leselkedő veszélyek miatt nem merte azokat bírák előtt felhasználni - pecsétjével ellátott oklevélben átírja ezen egyház birtokairól szóló saját 1287. okt. 13-i privilégiumát, továbbá Irizlaus fia Jüan c. 2 1280. évi, 1281. évi és 1277. ápr. 10-i oklevelét. Actum et transsumptum in fe. B. Silvestri pape, a. d. 1321. E.: Smic. szerint: Arch. cap. Zagr. Pecsétje leszakadt. K.: Smié. IX. 41. (Az átírt okleveleket 1. uo. VI. 598-600., 374-375., 375-376., 196-197.)