Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.)
Márton és János haláláért - a Piliske melletti Fenerd v. Piliskezig földet v. birtokot adja, ahol egykor Vilmar tartózkodott. Hj.: Farcasus mr. földje, erdő, szentandrási Endjury], Bebus-i nemesek, Szentmihály falu, víz, Szentmihály föld. Erről Miklós autentikus pecsétjével megerősített oklevelet ad ki, s azt kápt. v. konvent oklevelével akarja megerősíttetni. D. in Piliske, in domin. Ramispalmarum, a. d. 1318. A. E.: SUA. Esterházy cs. cseszneki lt. 28. 1. (Df. 282 218.) Sérült. Függő pecsét helye. K.: Zalai. 147-148. R.: Bgl. III. 108. 105. 1318. ápr. 20. A váradi kápt. Kereztvr-i Beethleem fia Benedek leánya Margit, Lukács Kesereu-i nemes özvegye kérésére pecsétjével megerősített oklevélben átírja néhai E. [Imre] volt váradi püspök 1311. febr. 9-i nyílt oklevelét hozományáról. Az úrasszony bevallja, hogy Kesereu föld felét, volt férje részét, amely hozományként került hozzá, 50 ezüst M.-ért eladja testvérének (fráter carnalis), Istvánnak - többi testvére kizárásával -, mivel amikor férje, Luka meghalt, István testvéri szeretetet tanúsított irányában, majd a nagy éhség idején őt - másik férjétől született 3 gyermekével együtt - táplálta és fenntartotta. A vételárat István saját szolgálataival szerzett pénzzel és felesége javaiból egyenlítette ki. D. in die Cene d., a. eiusdem 1318., Chanadinus mr. lévén a prépost, János mr. az olvasó-, Jakab az éneklő-, Jakab az őrkanonok. E.: Dl. 50 333. (K. Papp cs. lt.) Vízfoltos. Sodratra függesztett pecsét bevágásai. K.: -. (Az átírt oklevelet 1. Anjou-okit. III. 11. szám.) 106. 1318. ápr. 25. Tamás testvér, a tihanyi Szt. Ányos-monostor apátja és a konvent előtt jobbágyaik, a Fyred-i Benche fia István és Dacha fia Kelemen 4 és fél hold szántóföldet ugyanott Jeled-ben [utóbb javítva Fered-ből] Kyrtuwilis területen (hj.: nagy út Ke-en és D-en, a Szt. Ányosegyház földje és Miklós pap földje Ny-on) a szomszédok beleegyezésével eladnak 1 dénár M.-ért Zeleus-i Erdeus fia Ányosnak. Erről az apát és a konvent pecsétjük ráhelyezésével megerősített oklevelet adnak ki. D. 3. die Pasce, a. d. 1318. E.: Dl. 40 371. (Múz. Ta.) Hátoldalán pecsét nyoma, bevágása. K-: HO. I. 111-112.