Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.)

Emi.: a 816. számú oklevélben. K.:Z. I. 182. 816. 1320. jún. 27. A [pées-] váradi konvent jelenti K.[ároly] királynak (V), hogy Lampert királyi országbíró oklevelének (1. 815. szám) megfelelően a királyi emberrel kiküldte Miklóst, a monostor Komle falujában levő papot, akik visszatérve elmondták, hogy jún. 25-én (2. die festivitatis B. Johannis Bapt.) a provincia nemeseitől, papjaitól és alacsonyabb jogállású embereitől megtudták: Vzdy-i István fiai: János és Herbordus ez év ápr. 6-án cinkosaikkal Bogár (dict.) István mr. Nok falujában v. birtokán 4 telken lakó 4 jobbágy összes javát elvették, 4 embert megsebesítettek, ápr. 7-én ugyanonnan 1 lovat és 1 ökröt vittek el, ápr. 9-én István mr. Besev falujában 1 jobbágyát megverték, miközben per van folyamatban köztük. D. f. VI. p. fe. B. Johannis Bapt. predictum, a. d. 1320. E.: Dl. 76 267. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. 20.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, kerek zárópecsét nyoma, bevágásai. K.: Z. I. 182-183. 817. 1320. jún. 27. [Jakab préjpost és a várad-előhegyi Szt. István-monostor konventje előtt István fia János Doro[ch]-i nemes és fia, László - a jelen levő Salamon fia János, Bolkan-i János fiai: László engedélyével és egyetértésével - a Zoth[mar] m.-ben levő Pethe földjüket v. birtokukat, amely Lazar, Kuther, Doroch birtokok szomszédságában van, 50 tiszta ezüst M.-ért eladják a szintén megjelent Gabryel fia Ta[más] fia János mr.-nek, de ha János mr.-t ennek birtokában bárki zaklatná, az 50 M.-t az eladók tartoznak János mr.-nek visszaadni, továbbá a Bereg m.-i birtok is [őt illeti]. Erről a prépost és a konvent függő pecsétjükkel [megerősített] chirographált privilegiális oklevelet adnak ki. D. die S. regis Ladizlai, a. d. 1320. E.: Dl. 76 268. (Zichy cs. zsélyi lt. Mise. 6.) Hiányos. Alul chirographált, hátoldalán 15. sz i kéz írásával rövid tartalmi összefoglaló, a plicán ugyancsak 15. sz.-i kéz írásával tartalmi összefoglaló, benne az eladó János Darocz-i előneve; piros sodraton természetes színű függő pecsét restaurált töredéke. K.: Z. XII. 5-6. (E-ről). Ford.: Doc. Trans. I. 357-358. (Z. alapján) (román nyelvű).