Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.)

K.:R-: Mollat III. 11 159. szám. 727. 1320. márc. 20. A pozsonyi kápt. közli: az örököst nélkülöző és beteg Kundurus-i Tamás fia Jakab gyóntatói, Mihály és Péter, a Gelye-i Szt. Péter-egyház papjai, vicarius-ok előtt, továbbá rokonai és szomszédai - András fiai: Miklós és Máté, Batha fia János, Mike fia Miklós, János fiai: Pál, Jakab, Peteu és János Kundurus-ról -, továbbá szomszédai - Benke fia Iwan, Bytis fiai: Pál és Lőrinc, Péter fiai: Wermis, János és András - jelenlétében és egyetértésével végrendeletében örökölt Kundurus birtokát, amelyet elődei érdemes szolgálataikkal szereztek, telekkel (fundus curie) együtt elődei és a maga lelki üdvéért a Gelye-i Szt. Péteregyháznak, saját parochyalis egyházának adja, s hogy patvarkodás ne zavarja a birtoklást, Mihály és Péter papok a fentebb felsoroltakkal, valamint Jakab többi rokonával és határtársával - Ogya-i Péter mr. fiaival: Fuko mr.-rel és Andich-csal, Bertalan fiaival: Dénessel és Miklóssal, Mihály fia Abram-mal, Iwanka fia Egyeddel, Iwan fia Miklóssal, Péter fia Tamással, Lampert fia Péterrel, Márton fia Istvánnal, Andych fia Miklóssal, János fia Istvánnal, Márk fiaival: Tamással és Miklóssal - a kápt. elé járultak, s ott Jakab végrendeletét érvényesnek ismerték el, megígérték, hogy a Szt. Péter-egyházat e birtok miatt nem zaklatják, s a birtokról szóló, hamis sugallatból készített okleveleket érvénytelenítették. Erről a kápt. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. f. V. prox. an. fe. B. Benedicti abbatis, a. d. 1320. E.: AO. szerint: azógellei (Holice) plébánián volt. Alul chirographált; függő pecsét nyomai. MsL: Batthyány-Güssing cs. lt. 1. 7. 1. (Df. 286 395.) (1745. márc. 18-i). K-: AO. I. 554-556. (E-ről). R.: Ortvay, Pozsony III. 303.; Reg. Slov. II. 247. (mindkettő AO. alapján). 728. (1320.) márc. 20. A váradi kápt. jelenti Károly királynak (H), hogy itt átírt 1320. febr. 7-i parancslevelének (1. 694. szám) megfelelően Isak királyi emberrel kiküldte Pál papot, a székesegyház Szt. Szűz Katalin oltárának káplánját, akik visszatérve elmondták: márc. 10-én Imrét, Albertet és Lászlót Mate faluban, Pál bán fiait: Miklóst, Istvánt és Vid-et Beruey faluban, Sándort Rezuge falu felett, Andrást pedig Karul faluja felett a király elé Bereck c. és fia János ellenében máj. l-re [a királyi ember] megidézte, Karul-i András azonban, aki faluja határain kívül tartózkodott, a kápt.-i és a királyi embert kivont karddal meg akarta ölni, ők csak futás révén szabadultak meg. D. f. V. prox. an. domin. Ramarum, a. d. ut supra.