Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.)

Podgorje birtok hj.-a. Reg.: J. Stipisic-M. Samsalovic szerint: JAL. Keglevic cs. lt. elenchusa. K.: J. Stipisic-M. Samsalovic, Historijski Zbornik 1959. 299. (1319. évi kelettel). 670. (1319.?) Trau Pola-i Antal testvér, Sclavonia provincia minorita testvéreinek minister-e oklevelében említi, hogy a traui ferencesek városon kívüli házát a város érdekében lerombolták, azok új helyre költöztek a minap azon háború miatt, amelyet Trau közössége vívott a bánnal. Actum Tragurii. E.: ­K.: SmiC. VIII. 547-548. (Farlati alapján) (1319.? évi kelettel). 671. (1320. jatt. 3. e.) Tamás esztergomi érsek kéri a Hévíz falusi Szt. Háromság-egyház keresztes testvéreit, hogy végezzenek vizsgálatot Szt. László király elveszett ereklyéjéről. Emi.: a 672. számú oklevélben. K.: AO. I. 541. 672. 1320. jatt. 3. Esztergom Tamás esztergomi érsek, örökös esztergomi c. előtt az Abawywar m.-i Kuzepnemty falu körül, a Harnad vizének szigetén Szt. László király tiszteletére épült kápolna szerzetese, a Szt. Agostonos-rendi remete testvér, Egyed - aki a saját, szülei és rokonai lelke üdvéért újonnan építette ezt a kápolnát - bemutatta Fülöp mr. szepesi c. oklevelét (1. 562. szám), amelynek alapján az érsek átírja és függő pecséttel ellátott oklevélben érvényesíti Márton egri püspök 1319. aug. 12-i privilégiumát (1. 561. szám) 40 napi bűnbocsánat adományozásáról. E kápolnát Szt. László király tiszteletére Egyed remete testvér saját pénzén újonnan emelte, és Szt. László király ereklyéjét, egyik ujjának középső percét, amelyet Egyed szerzetes mutatott meg az érseknek, néhai Imre váradi püspök Hévíz faluban véletlenül elvesztett, Egyed testvér pedig megtalálta, a kápolnának adományozta, miként az érseknek elmondta. Tamás érsek oklevélben (1. 671. szám) kerestette az ereklyét, s az ezzel megbízott hévízi keresztesektől értesült, hogy Egyed mr. valóban ott találta meg. Az érsek a sanctuarium

Next

/
Thumbnails
Contents