Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.)

A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja jelenti Tamás mr.-nek, Fülöp mr. szepesi és Wyuar-i c. alvámagyának és alispánjának, hogy annak emberével, István c.-szel együtt Simon fiai Thamasi birtokainak hj.-ára kiküldte Mátyás mr. kanonokot, akik visszatérve elmondták: bejárva Thomasy birtokok [III.] András király (V) oklevelében leírt határait, amikor egy jó 30 holdnyi földrészhez értek, ahol most Miklós c. Stoian nevű faluja van, amely földrészt Miklós c. Ganainik-nek, Simon fiai pedig Thamasy-nak nevezik, Miklós c. ellentmondott; ugyancsak ellentmondtak Edus fiai: Helyas és Vgrinus többi testvérükkel együtt, valamint László, Edus testvére is 2 ekényi szántóföld és az azon levő falu vonatkozásában. Az ellentmondókat (Miklós c.-t és Edus fiait) Fülöp mr. embere a kápt. emberével júl. 14-re Fülöp mr. elé megidézte. D. in die B. Margarete virg., a. d. 1319. E.: Dl. 57 256. (Soóvári Soós cs. lt. 58.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, természetes színű, kerek zárópecsét maradványa, bevágásai. KL:R.: Reg.. Slov. II. 222. 528. 1319. júl. 13. [Nagy-] Várad Péter c. királyi alországbíró közli, hogy előtte Pál fia Mykochy márc. 21-én András fia András és Wguy-i János ellenében uraiért Jakab fiaiért: Miklós mr.-ért és Corrardus-ért megjelenvén, de urai idézőlevelében (1. 406. szám) csak Miklós mr. neve szerepelt, Corrardus-é nem, ezért az alországbíró Mykachya-t hamis terminus-ban bűnösnek találta, s ennek bírságát illetően ő és urai elégtételt adtak, s az alországbíró felmenti Mykochya-t és urait minden, ezzel kapcsolatos kötelezettségük alól. D. Waradini, in die fe. B. virg. Margarete, a. d. 1319. E.: Dl. 38 678. (Óváry cs. lt.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, benne Corrardus mr. címe, természetes színű, kerek zárópecsét nyoma, bevágása. 529.1319. júl 14. A budai kápt. előtt István testvér, a Boldogságos Szűz-szigeti nővérek generális procurator-a a nővérek nevében, rendje egy testvérének társaságában bemutatta a budai kápt. 1297. évi privilégiumát Nyr föld megvételéről, s azt a kápt. István kérésére autentikus pecsétjével ellátott oklevelében átírja, ugyanis a privilégiumot István testvér a békétlen idő és az utakon leselkedő veszélyek miatt fél magával vinni. D. in crastino festivitatis B. Margarete virg., a. d. 1319.