Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.)

A Jazow-i konvent megidézi Lampert országbíró elé a Choon-i nemesek ellenében Isaak fia István mr.-t és serviens-ét, Fekete (Niger) Pétert. Emi.: az 523. számú oklevélben. K.:513. 1319. júL 1. Donch mr. Zolum-i és Pothok-i c. előtt Syber fia Domen Turona-ban levő teljes örökölt földjét örökség jogán 5 M.-ért eladja Tamás fiainak: Antalnak és Marcellus-nak, valamint Franceus fiainak: Péternek és Tamásnak. D. in oct. B. Johannis Bapt., a. d. 1319. E.: -. Fk.: DL 104 852. (Thuránszky cs. lt.) Hátoldalán pecsét szalagja látszik. Facs.: Thuránszky 24. K.: AZVM 1915. 13-14.; Thuránszky 25. R.: Reg. Slov. II. 220. Ford.: Thuránszky 25. (magyar nyelvű). 514. (1319. júL 1. körül) Lampert mr. országbíró memoriális oklevele szerint Dala fia Miklós júl. l-jén (in oct. Nat. B. Johannis Bapt.) pert indított Lőrinc ellen apja megölése, különféle károk, jogtalanságok, emberek meggyilkolása miatt. EmL: a 809. számú oklevélben. K.: Temes 26. 515. (1319. júL 1. v. u.) Az óbudai Szt. Péter-egyház kápt.-ja jelenti Lampert országbírónak, hogy 1319. júl. 1 -jén (a. d. 1319., in oct. Nat. B. Johannis Bapt.) tanúságtétele mellett a királyi ember Hugya birtokra ment, hogy abba Jánost bevezesse, de e falu villicusa és Dénes fia Pál mr. tolnai c. serviens-ének, Dénesnek az oíficialis-a a beiktatást tiltva gyalázatos szavakkal ellentmondtak, viszont megerősítették, hogy e birtok nem tartozik Tamáshoz, Györgyhöz, Lászlóhoz, Demeterhez, Istvánhoz, másik Istvánhoz, Yob-hoz, Pálhoz, Jánoshoz és Zanyo-hoz, hanem