Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.)

EmL: a 457. számú oklevélben. K: AO. I. 517. 450. 1319. máj. 8. A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja közli: mivel a Szt. Benedek rendi testvérek Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült Stole-i egyháza jövedelmekben szűkölködik, néhai Botys c. testvérei: Miklós, János fiaival: Tamással és Márkkal a fiatalabb fiúk nevében is, Mihály fiával Tamással, e Botys fia Miklós és Marcus fia István műveletlen Gathena örökbirtokukból, amely szomszédos a testvérekkel, lelkük üdvéért 1 ekényi földet odaadnak a monostornak. Szentgyörgyhegyi Gerlacus c. 2 fiával: Christinus-szal és Miklóssal a fiatalabbak - János és István - nevében is e Cathena erdőben az őt illető részből 300 hold földet és erdőt ad a monostornak. A nemesek a testvérek kérésére elhatárolják az erősen köves, sziklákkal teli erdőt és földet Batisfalva-i népeiktől. Hj.: vulgo Forlovzzseg nevű patak forrása, a Havasok lába, e patak, Birksyffen patak, gát, e folyó betorkollása egy másik folyóba, malom Batisfalva-n, gát, nagy út, Poprád folyó, e folyó eredete a Havasokban, a hegyek csúcsai, Forlovziffen patak forrása. Erről a kápt. függő pecsétjével megerősített privilégiumot ad ki, in die S. Stanislai ep. et mart., a. d. 1319. A. Á.: Zsigmond király, 1412. febr. 25. Dl. 74 862. (Máriássy cs. márkusfalvi lt. 91.) (19. sz.-i Má-ban). k\: R.: Reg. Slov. II. 214.; ZsO. III. 448. 451. 1319. máj. 9. Esztergom Tamás esztergomi érsek, örökös esztergomi c. közli: egykor az esztergomi bíró, esküdtek és polgárok az érsek, a kápt., a Szt. Tamás-egyház prépostja és kanonokjai királyok (V) adományából bírt javait erőszakosan elvették, őket jogaiktól megfosztották, s azokat saját használatukra fordították, Lodomér érsek, Tamás érsek, aki akkor esztergomi prépost volt, a kápt. és Szt. Tamás prépostja kápt.-jával együtt a bírót, az esküdteket és az egész várost [III.] András király elé idézve bírói úton léptek fel ellenük. András király a prelatus-okkal és a bárókkal úgy ítélt, hogy az esztergomi egyház és a Szt. Tamás-egyház nyerje vissza Esztergom városában mindazon jogait, amelyektől a polgárok jogtalanul megfosztották őket, ezen egyházakat emberével ezek birtokába bevezettette, a bíróra, az esküdtekre és a polgárokra örök hallgatást parancsolt, s előírta: amennyiben ezek az esetek a jövőben ismétlődnek, az érsek jogosan vetheti őket kiközösítés és interdictum alá, amely büntetésektől akkor a polgárok a király és a bárók kérésére mentesültek. Mindezeket a királynak a prelatus-ok, bárók és a király anyja, Thomasina autentikus pecsétjével megerősített oklevele tartalmazza, továbbá azt is, hogy a polgárok a jövőben ne használjanak ezen