Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. IV 1315-1317. (Budapest–Szeged, 1996.)
során Kokos mr. elnyerte Helsua falu felét, ennek másik felét Lőrinc fia Mihály birtokolja. Ahol Heinburg határai , a hegyoldalon a vár alatt a forrás v. kút körül az erdő — a határokon kívül osztatlan marad a Tarcha oldalán Sceps-ig — János mr.-é lesz, a Solok oldalán Sceps-ig Kokos mr.-é, Rykolphus mr.-nek Ta jut, János mr.-nek Dorouch és Berzeuicha, Mokow-nak pedig a Lomnicha-i malom, a Henricus mr. által művelt szántóföld és évente a testvérek által fizetendő 8 M. Rykolphus fiai kötelezik magukat, hogy aki közülük nem tartaná tiszteletben a felosztást, perbe lépés előtt 400 M.-t fizessen testvéreinek. Erről a kápt. függő pecsétjével ellátott oklevelet ad ki. D. f. V. prox. an. Conv. S. Pauli, a. d. 1316. A. Má.: PML. 6. (Df. 280 078.) (15. sz.-i.). Hiányos. K.: — R.: Reg. Slov. II. 54—55. 231.1316. jan. 22. Márton, a várad-előhegyi Szt. István első vértanú-monostor prépostja és a konvent előtt Luk-i Corlath fia Endere — akinek sem fiai, sem frater-ei nincsenek — Luk földjének Rece fiai Luk nevű földje oldalán levő felét, amelynek másik felét ugyanő Károly király (H) privilegiális oklevele (1. 229. szám) révén eladta és örökül hagyta Karlo-i Egyed fiainak: Iwan-nak és Simonnak, 16 M.-ért eladja nekik szavatosság vállalásával, akik közül a konvent előtt testvére (fráter uterinus) képviseletében is Simon jelent meg. Erről a prépost és a konvent függő pecsétjükkel megerősített oklevelet adnak ki. D. in fe. B. Vincencii mart., a. d. 1316. A. E.: Tiszáninneni ref. egyházker. lt. Zsoldos 1. 3. (Df. 275 567.) Függő pecsét nyoma. Má.: 1—2. Dl. 50 649. (Kállay cs. lt. 1300. 16.) (18. sz.-i). 3. Dl. 75 354. (Patay cs. lt. 14. 2.) (18. sz.-i). K.: — R.: Kállay I. 24. (Má 1—2-ről); Doc. Trans. I. 248. (Kállay alapján). 232. 1316. jan. 25. Pozsony Huocstok Detricus pozsonyi curialis c. hírül adja: azon perben, amely 3 fél, a pozsonyi prépost és kápt., ill. Tolwe fia Péter, ill. Kurth-i Pál fia Péter, Pouka fia Kemyn, Galomb fia Mihály, Marcel fia Péter várnépek és rokonaik között előtte és 4 kiküldött bíró — Guttrus-i Péter, Fretendorf-i Péter, Paka-i Leupoldus és Seraphinus fia István — előtt folyt hosszabb idő óta a Kurth réten levő, weiz nevű 7 halrekeszték ügyében, végül az ügy Abraham és Hambato c.-ek ítéletére lett bízva, azzal a feltétellel, hogy amely fél nem fogadja el az ítéletet, essék el jogától, a pozsonyi curialis c.-nek 30 M. bírságot fizessen és része az ítéletet elfogadó félé legyen. A bírák a birtokot akként osztották fel, hogy 1, cheuzueyz nevű rekeszték Abraham fia Tamás c. Semkekut [földjének] szomszédságában a hothvanus rekesztékig a préposté és a kápt.-é lett, 3—3 pedig Tolve fia Péteré és a várnépeké. De mivel Péter és a várnépek ezt a
