Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. IV 1315-1317. (Budapest–Szeged, 1996.)

A csázmai kápt. előtt Ipoch fia István szükségében Kőrös m.-i birtokát, amelyben Szt. Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt templom van, el akarta adni, de szomszédja, Junk fia János c. személyesen a kápt. előtt, majd sok serviens-e és követe révén tiltotta az adásvételt. A kápt. János c. számára a vásárlásra több napot jelölt meg, [1314.] szept. 29-ét, nov. 18-át, dec. 21-ét, [1315.] jan. 13-át, febr. 26-át, máj. l-jét, máj. 11 -ét és máj. 25-ét, János c. halasztott, bár embereit elküldte, de személyesen nem jelent meg, a birtok megszerzéséről nem gondoskodott, a kápt. figyelmen kívül hagyván János c. tiltakozását, szabad lehetőséget biztosít István számára, hogy a birtokot annak adja el, akinek akarja. D. f. VI. prox. p. fe. B. Wrbani pape, a. d. 1315. Á.: az 577. számú oklevélben. E-je nyílt oklevél volt. K.: Smié. VIII. 396. 94.1315. máj. 30. Kiissza II. György, Da városainak c.-e azon hűségükért, amelyet saját és háza irányában kimutattak, Almissa nemesei, népe és egész közössége számára különféle (váraagyállítási, biró- és papválasztási, birtokaikkal összefüggő, hajózási, hadakozási, igazságszolgáltatási, szőlő- és földművelésre vonatkozó, végrendelkezési, a mészárszék adójával, só- és egyéb kereskedelemmel kapcsolatos, adózási, jövedelmeiket érintő) kiváltságokat ad, s mindazokat, amelyeket [IV.] Béla király és más c.-ek idejében élveztek, megerősíti. Fiaival és nemeseivel együtt esküvel fogadja meg ezek tiszteletben tartását. Erről pecsétje felfüggesztésével megerősített oklevelet ad ki. D. Clissie, a. d. 1315., ind. 13., die penultimo Mad. A. E.: Dl. 40 359. (Múz. Ta.) Természetes színű, fonott zsinóron függő, természetes színű pecsétfészekbe nyomott, kerek, piros színű, erősen kopott rajzú pecsét. K.: Smiő. VIII. 394—395. (E-ről). (IV. Béla 1258. évi oklevelét 1. Reg. Arp. 1200. szám.) R: F. VIII. 1. 590—591. (Lucius alapján). 95.1315. jún. 1. (Trau) [Trauban] 1315-ben (a. Nat. eiusdem [Christi] 1315., ind. 13.), Károly lévén a király (U), Liberius a püspök, Breberium-i Pál a c., jún. l-jén (die 1. Jun.), mivel Mladinus, a horvátok és Bosznia bánja hadsereggel tengeren és szárazföldön, nem jogszerűen, hanem önkényesen, Trau városa elfoglalására készül, ezért úgy döntenek, hogy a minorita testvérek város melletti, a város kapuja és hídja előtti monostorát és egyházát — ahonnan könnyen ostromolható és elfoglalható a város — a földig lerombolják, s más helyet adnak nekik a városon belül.