Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. (Budapest–Szeged, 1992.)

85. 1306. nov. 18. Az erdélyi Szt. Mihály arch.-egyház kápt.-ja Borsa nb. László fia szentmártoni (S. Martinus) László vajda kérésére - hogy az ország békétlen állapota miatt biztonságosabban őrizhesse - pecsétjével megerősített oklevélben átírja László erdélyi vajda és Zounuc-i c. 1306. szept. 16-i privilégiumát (1. 72. szám) a Dubucha m.-i Phuclustheluky földről. D. f. VI. prox. p. fe. B. Martini conf., István lévén a prépost, G a. d. 1306. A. E.: Dl. 28 574. (Kol. mon. Neoreg. Doboka C. 33.) Hiányos. Kiszakadt függő pecsét helye és a bevágások vonala látható. K.: Pataki, Anjou 15-17. 86. 1306. nov. 18 A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja előtt néhai Rycolphus c. fiai: Kokos mr., János, Rycolphus, Machow és Henricus örökbirtokaik felosztását, amelyről kápt.-i privilegiális oklevél (1. 20. szám) készült, megerősítik, s kötelezik magukat, hogy a felosztást megszegő testvér a per megkezdése előtt ezer tiszta ezüst M.-t fizet a bíró részén kívül a szembenálló félnek. Erről a kápt. pecsétjével [megerősített oklevelet] ad ki. D. in oct. B. Martini conf., a. d. 1306. E.: Dl. 68 771. (Berzeviczy cs. berzevicei lt. 20.) Hátoldalán rányomott kerek természetes színű pecsét töredéke, az oklevél mellett a befűző szalag. K.: Reg. Slov. I. 201-202. 87. 1306. nov. 20. A nyitrai kápt. előtt a Pozsony m.-i Petk fia Leuka örökös híján a fiává fogadott Seraphynus fia László c.-nek adja Magarad birtokot, beleértve azt a Magarad-i földrészt is, amelyet hajdan elzálogosított. D. in crastino B. Elysabeth, a. d. 1306. A.: a 235. számú oklevélben. E-je nyílt oklevél volt. Facs.: Tud. Gyűjt. 1833. XII. 58-59. között; Horvát Á., Oklevélhasonmások 15. (Á Facs.-je).