Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. (Budapest–Szeged, 1992.)

Á.: Vasvári kápt., 1328. ápr. 10. > ua., 1498. márc. 29. Dl. 885. (NRA. 22. 36.) E-je privilegiális oklevél volt. K.: 1032 1310. Benedek testvér apát és a zalavári Szt. Adorján-monostor konventje előtt Buzad nb. Oghuz c. fia János a Seelche birtok felét, amelyet hajdan Oghuz c. vásárolt Buzad nb. Tristianus c. fia Jánostól s most lakatlan, 5 falu telek-részével együtt (az 1. a Scelche folyó mellett, a 2. a Monoros folyó mellett a Zala folyó mentén E-ra, a 3. a Scelche-Wasarhely vásárhely - locus fori - nevet viseli, a 4. neve Pachuth, az 5-é Budafoluuan) a zalavári konvent és a vasvári kápt. tanúságtétele mellett a zalai c. embere jelenlétében mostohaanyja, ti. Oghuz c. özvegye hitbére és hozománya fejében eladja Zala melléki (de iuxta Zala) Demeter c. konvent előtt megjelent fiainak: Jánosnak, Salamonnak és Demeternek 50 bécsi széles dénár M.ért, szavatosság vállalásával; az adásvételhez hozzájárulnak a konvent előtt szintén megjelent Lanceretus fia Herbordus c. és Chak bán fia Buzad mr., akik frater-eiket is képviselték, továbbá a szomszédok: szentjakabi (S. Jacobus) Tima fia Gergely, a Mindszent-egyházi (de ecclesia OO. SS.) Cumpe fia Loránd, Miklós fiai: Lőrinc és János, a Kutus-Szentpéter falusi (de villa S. Petri in Kutus) Thonk fiai: István és Barrabas, Fabianus, Luca, Marcellus, Botiz fia Bank és Sebestyén. Oghuz c. fia János megígéri, hogy privilegiális oklevelet állíttat ki a vasvári kápt.-nal. Erről a zalavári apát és a konvent pecsétjükkel megerősített oklevelet adnak ki, a. d. 1310. A. E.: Zala szerint: szenterzsébeti Törjék cs. lt. Függő pecsét nyomai. Má.: Zala szerint: Csutor Imre által. K.: Zala I. 132-134. (Má-ról). R.: Bgl. III. 46. (Zala alapján). 1033. 1310. Benedek testvér apát és a zalavári Szt. Adorján-monostor konventje előtt Damasa nb. Adorján fiai: Pál c. és Mihály mr. a Zala m.-i Paka melletti Jakusfeulde birtokukat, amelyet [IV.] László király adományozott nekik, szolgálataikért János fiainak: Máténak, Endre-nek és Istvánnak adják [IV.] László király privilegiális oklevelével együtt, s ha Pál és Mihály e birtokot nem lennének képesek törvényesen