Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. (Budapest–Szeged, 1992.)

régóta folyt köztük Gung anyjának, Byburnak hozománya ügyében, fogott bírák közreműködésével akként egyeznek meg, hogy Gung és Pál haszonélvezetet nyernek Wylk birtokra, haláluk után azonban Mihály és testvérei birtokolják. A felek ezzel kapcsolatos egyéb tárgyú okleveleiket érvénytelenítik. Erről a kápt. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in quind. Penth., a. d. 1309. E.: Str. és Reg. Slov. szerint: SÚA. Pozsonyi kápt. m. lt. C. 8. 82. Felül chirographált; függő pecsét. K.: Str. n. 599 - 600. R.: Reg. Slov. I. 292. 659. 1309. jún. Z A nyitrai kápt. előtt Tamás fia Mog c. Elefanth-i nemes hozzájárul, hogy a Nagyobb (Maior) Suur földdel szomszédos Oos földet rokona, Elefanth-i András c. fia Mátyás c. elfoglalja, zálogosítás esetén kizárólagos birtoklással, vásárlás esetén pedig Mog c.-szel fele-fele arányban osztozva. D. f. II. prox. p. quind. Pent., a. d. 1309. E.: Dl. 1735. (NRA. 1671. 10.) Hátoldalán rányomott kerek pecsét nyoma, természetes színű viaszmaradványa és befűző szalagja. K.: AO. I. 176-177. R.: Reg. Slov. I. 292. 660. (1309. jún. 3. e.) Az [erdélyi] fehérvári kanonokok írásban feljelentik (libellus appellationis) a Szentszéknél a 7 kápt. plébánosait bizonyos adók miatt. Emi.: Acta Gent. és ZW. szerint: a 661. számú oklevélben. K.: Acta Gent. 210.; ZW. I. 256. Román ford.: Doc. Trans. I. 115. (ZW. alapján).