Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. (Budapest–Szeged, 1992.)

megjelenve - az Elyas mr. malmából őt illető harmad részt, amely a Gald folyó árka fölött a Woiasd kőhíd alatt van, s amelyet e 3 testvér az ő távollétében 9 tiszta ezüst M.-ért eladott Elyas mr.-nek, most maga adja el a kápt. előtt megjelent Elyas mr. Hunad-i főesp.-nek, erdélyi kanonoknak 2 M.-ért, s bevallja: a malom ügyében Elyas mr. nem tartozik neki. Erről a kápt. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in die OO. SS., a. d. 1307., Gergely lévén a prépost, Tamás az éneklő-, Vince az őrkanonok, Gergely a dékán. A. E.: Ba. Erdélyi kápt. lt. 1. 58. (Beke 1. 59.) (Df. 277 234.) Függő pecsétje töredezett. K.: F. VIII. 1. 232 - 233. (Szeredai, Not. capit. Alb. Trans. alapján); ZW. I. 236 - 237. (E-ről); Doc. Trans. I. 392. (ZW. alapján). R.: Beke A., TT. 1889. 579. (E-ről). Román ford.: Doc. Trans. I. 59 - 60. 256. 1307. nov. 19. Torna mellett Károly király (H) Rykolphus c. fia Kokos mr.-nek adja a csehek által a király ellenében tartott Szepesvár ostromakor nyújtott szolgálataiért a szepesi föld határán levő Evr királyi földet v. birtokot, amelyet Kunch fia Jordanus tartott jogtalanul, s örökös nélküli halálát követően háramlott a király kezére. A király privilégium adását ígéri. D. prope Torna, in fe. B. Elizabet, a. d. 1307. E.: Dl. 68 772. (Berzeviczy cs. berzevicei lt. 22.) Hátoldalán 14. sz.-i kéz írásával: Donacio Ewr, rányomott kerek, természetes színű pecsét nyoma. K.: Reg. Slov. I. 237. 257. 1307. nov. 21. Miklós testvér, az esztergomi Szt. István király-egyház keresztes rendházának mr.e előtt Jakab mr., az esztergomi egyház olvasókanonokja a maga, az esztergomi prépost és a kápt. nevében tiltakozik, hogy Germen, Epei és Durug falvaikat Chak nb. Márk fia István mr. 20 év óta elfoglalva tartja, s ezáltal a kápt.-t 1000 M. kár érte. Erről Miklós testvér oklevelet ad ki. D. 4. die oct. B. Martini conf., a. d. 1307. E.: Str. szerint: Esztergomi kápt. m. lt. 28. 1. 3. Margóra nyomott pecsétje volt. K.: Str. II. 579 - 580.