Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. I. 1301-1305. (Budapest–Szeged, 1990.)

EmL: a 392. számú oklevélben. K.: Theiner I. 397. 392. 1303. máj. 31. Anagni [VIII.] Bonifác pápa, fájlalván Mo. súlyos nehézségeit, hivatkozva Vencel király (Bo) hozzá intézett levelére (1. 391. szám), megfontolva Mária királyné (Si) és unokája, Károly jogigényét (ez utóbbit az esztergomi egyházban Mo. régi szokása szerint alkalmas személy meg is koronázta), az igazságosságtól vezettetve Miklós testvér ostiai püspök, akkor Mo.-i szentszéki követ által eléje idéztette Csehó, királyát és fiát, ill. Károlyt, valamint párthíveiket. A kitűzött időben megjelentek a más személy által hívott Mária királyné és Károly alkalmas képviselői: S. [István] kalocsai érsek, M.[ihály] zágrábi I.[>: T.] [Tivadar] győri, B.[enedek] veszprémi püspök, számos főesp. és prépost. Csehó, királya és fia nem jött el, csak kimentésüket tolmácsolták 2 pap: Ulricus kánonjogi doktor, János óbudai éneklőkanonok és 1 világi: János római jogász révén, mondván: Csehó, királya soha nem akart pereskedni a Mo. feletti uralomról. A pápa a bíborosokkal együtt megállapítja, hogy Mária királyné - [V.] István király (U) leánya, [IV.] László király (U) legközelebbi hozzátartozója - elsőszülött fiát, [Martell] Károlyt, amíg élt, a közfelfogás, kivált a római egyház Mo. királyának tekintette, ezzel szemben Vencel és fia mellett csak a választás szólhatna, ám a Mo. feletti uralom öröklési jogból származik, választással történő döntésre nem bízható. Ennek alapján úgy dönt, hogy Máriát kell Mo. királynőjének, Károlyt pedig királyának tekinteni, mindenki nekik tartozzék engedelmeskedni, adózni, kiközösítés büntetése alatt őket tartozzék támogatni, s a Mo. királya cím, az adók és a támogatások ne illessék meg Csehó, királyát v. fiát; a pápa mindenkit felment a Csehó, királyának, fiának és tisztségviselőinek tett eskü alól. Csehó, királyának és fiának 4 hónapos határidőt szab annak igazolására, hogy Mo. birtoklására joguk van, de makacsságuk miatt eleve kizárja őket Mo. birtoklásából. D. Anagnie, II. Kai. Jun., pápasága 9. évében. A. Reg.: Theiner szerint: ASV. Reg. Bonif. VIII. Tá.: a 403. számú oklevélben. K.: F. VIII. 1. 121-129. (Raynaldus alapján); Theiner I. 397 - 399. (Reg.-ről). Rj CD. Mor. V. 155-160.; Reg. Boh. Mor. II. 843 - 846.; Potthast II. 25 252. szám; Str. II. 519.; Smic. VIII. 48 - 49.; Doc. Trans. I. 25 - 26.; Reg. Slov. I. 112-113. Magyar ford.: KRE. 59-61. (részlet).