Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.)
rem nobili puelle filie sue Elisabeth nuncupate de universis possessionibus suis dare deberet regni consuetudine requirente, ipse matúra deliberatione prehabita, eisdem nobilibus dominabus, consorti et filie suis, pro predictis dote et rebus parafernalibus ac eisdem ducentis marcis et perceptione utilitatum predictarum possessionum, necnon pro prefata quarta filiali, quasdam possessiones suas emptitias Mwscy et Zalka nuncupatas, in comitatu de Beregh habitas, inter alias possessiones eisdem dominabus per ipsum datas et donatas, cum universis literaiibus instrumentis, necnon omnibus utilitatibus suis et pertinentiis earumdem universis que tunc essent vei esse possent super eisdem in futurum, sub eisdem metis et metarum limitationibus. sub quibus ab ipso possesse extitissent, dedisset et donasset iure perpetuo et irrevocabiliter in filios filiorum earum possidendas, tenendas pariter et habendas, extrahens manus suas a totali dominio earumdem, statuendo ipsas eisdem pleno iure, dans eisdem plenam et meráni potestatem predictas possessiones pro se suisque heredibus in perpetuum retinendi, donandi. vendendi, legandi aut quovis alio modo alienandi in vita pariter et in morte. 1) Continentia vero literarum privilegialium predicti domini nostri regis, an.no Domini M m 0 CCC m o quinquagesimo quinto, quarto idus Marcii, regni autem sui anno quarto decimo confectarum denotabat: quocl ipse dominus noster rex mitissime supplicationi serenissime principisse domine Elisabeth inclyte regine Hungarie, genitricis sue karissime, maternali pietate in infrascriptis sue maiestati porrecte acquiescens, rememoratis etiam fidelitatibus et fidelium servitiorum preclaris meritis magistri Pauli dicti Magyar, quibus idem primum excellentissimo et magnifico principi domino Karolo olim regi Hungarie illustri, patri suo *) A váradi káptalannak ezen kivonatban idézett 1354. decz. 17-én kelt oklevelét az Orsz. Levéltárban őrzött eredetijéről közölve olv. Anjouk. Okmt. VI. 255. 1. Megjegyzendő, hogy az eredetinek szövegében a felsorolt birtokok közt sem Muzsaj, sem a Bercg-megyei Szallca nem fordul elő, hanem »Mathe et Zalka in comitatu Zathmariensi« említtetnek. Úgy látszik tehát, a kivonat nem hű. Szalkára nézve egyébiránt, a melyről itt Beel-Zalka és Kys-Zalka néven is mint Bercg-megyei helységről van szó, v. ö. CsártM: Tört. földr. I. 485. 1. 1355. márcz. 12.
