Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.)
denis residentie exercitus excellentissimi princijjis domini Stephani dei gratia regnorum Sclavonie, Croatie et Dalmatie condam ducis felicis recordationis, ad quindenas Epiphanie Domini proxime [tunc] preteritas proclamate, 1) magister Johannes filius Mark filii Pouse actor, super facto possessionis Worbona vocate, ubi capella in honore beati Thome apostoli esset constructa, nomine sui iuris ad ipsum pertinere debentis, instrumenta sua contra magistrum Stephanum filium Mykch condam bani, asserendo eam per ipsum magistrum Stephanum potentialiter occupatam detineri, et e converso idem magister Stephanus similiter instrumenta, et specialiter cruciferorum sancti sepulchri dominici Iherosolimitani super facto dicte possessionis confecta, ex quorum collatione et instrumentorum suorum vigore eam obtineret, contra sese exhibere debuissent, quibus quidem quindenis occurrentibus, prenominatus magister Johannes propria in persona, ipso magistro Stephano similiter personaliter astante, ad ipsius Nicolai bani iudiciarium accedendo conspectum, quoddam transscriptiun capituli Cazmensis ecclesie privilegii Bele o[iim] regis Hungarie laudande memorie, sub aurea bulla sua in anno Domini M° CC m o quadragesimo quarto confecti, et complures literas regales, capitulorum et banorum protestatorias et inquisitorias, contra prenominatum magistrum Stephanum eidem domino Nicolao bano presentasset: primo in transscripto eiusdem 2) capituli Cazmensis ipse dominus Nicolaus banus reperisset, quod idem dominus Bela *) Kétségtelennek tarthatjuk, hogy e resideniia alatt a Dusán István szerb fejedelem ellen 1354-ben Osli Domokos macsói bán vezérlete alatt indított hadjárat végső napja értendő, mely 1355. január 20-ikára volt kihirdetve. Knauz Nándor erre vonatkozó adataiban (Kortan, 259. 1.) mindenütt resideniia regalis exercitus contra regem Servie haiiti, vagy residentia exercitus regii versus Rasciam moti említtetik. Érdekes, hogy Miklós bán itt idézett oklevele e hadjáratot boldog emlékezetű István herczeg hadjáratának mondja, ki — mint tudva van — épen a hadjárat megindítása napján, 1354. aug. 9-én (in vigília b. Laurentii, a, d. 1354. die exercitu moto contra Raseianos) halt el. E szerint 1354. aug. 9-ike után a ráczoh ellen má hadbaszállás, melynek végső határnapja (residentiája) ismeretlen lenne, nem volt. 2) Az eredetiben nyilván tollhibából: cuiusdam. 1355. febr. 3.
