Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.)
sem, videlicet pro qualibet marca quatuor florenos aureos (computando), ut dicebat, plene receptis et solutis, perpetuo et in filios filiorum vendidisset, dedisset et donasset, vendidit, dedit et donavit inrevocabiliter coram nobis, excipiens se ab omni plenitudine iuris et dominio iamdicte possessionis ; dixit etiam, quod ex parte filiorum suorum creatorum et creandorum, supradictam dominam vei suos successores expedire teneretur, quia filiis suis loco dicte possessionis alias possessiones suas hereditaiias assignasset. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem presentes literas nostras privilegiales contulimus, pendentis sigilli nostri munimine roboratas ac alphabeto intercisas. Datiun in festő Nativitatis- virginis gloriose, anno Domini M° CCC° L m o octavo; presentibus venerabiübus viris et discretis, magistro Michaele preposito ecclesie nostre kathedrali, Nicolao cantore, Mathia custode, Stephano Tymisiensi, Nicolao Ultramorysiensi, Martino de Karaso archidiaconis, Petro, Stephano et Gregorio canonicis, ceterisque fratribus in ecclesia dei famulantibus iugiter regi sempiterno. 1)^ Er. hártyán, lilaszínű selyemsodraton függő pecsét töredékével, alul ABC betűs ehirographummal. Orsz. Lt. (N. R. A. 587. 22.) dipl. oszt. 4789. 1358. szept. 8. 195. 1368. szept. 8. A sági konvent előtt Kővári László fiai s többen mások is. a Honi-vármegyei Apátiban bírt részöket örök áron eladják Csalomjai István-deáknak. Omnibus Christi fidelibus tam presentibus quam futuris, presens seriptum inspecturis, Stephanus prepositus et conventus fratrum ordinis Premonstratensis ecclesie beate virginis Marié de Saagh, salutem in salutis largitore. Ad imiversormn notitiam tenore presentium harum serie volumus pervenire, 1) Kerekegyházi Lászlóné az itten örök áron neki vallott Szentmiklós birtokára már előbb zálogjogot szerzett volt Apori Jakabtól. A csanádi káptalan erre vonatkozó 1857. ápr. 6-án kelt oklevelét olv. Anjouk. Okmt. VI. 554. 1. Anjou-kori Okmánytár, VIL köt. 23
