Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.)
186. 1358. aug. 30. A zalavári konvent előtt Csehi László fia János, felmutatván az újudvari konvent 1307 évi oklevelét, mely szerint atyja László s ennek testvére Kustán, Ambrus fiai, nőtestvéröknek Katának, Péter fia György feleségének leányi negyedjoga fejében Kuszin birtok felét (Somogy vm.) örökül adományozták\ ez adományban a nevezett Kata leányait megerősíti, Nos conventus monasterii beati Adriani martyris de Zala, memorie commendantes tenore presentium significamus quibus expedit universis, quod Johannes filius Ladislai de Cheh coram nobis personaliter constitutus, ministerio vive vocis est confessus, quod ipse possessionarie donationi medietatis possessionis Kuzyn vocate, per Kustan et Ladislaum patrem suum domine Kata sorori eorumdem ratione expeditionis quarto sue filialis mediantibus literis conventus cruciferorum de Novacuria facte, benivolum consensum prebuisset et favorem; ratificans, firmans et fortificans presentibus scriptis preniissam donationem eiusdem Ladislai patris sui, nobilibus dominabus consorti Dionysii filii Blasii de Kai, Elisabeth consorti Petri filii Dominici de Thakach, et Margyth consorti Petri filii Egidii de Peturfalva, filiabus domine Kate prenotate, 1) in filios filiorum earumdem. Quas quidem literas conventus cruciferorum de Novacuria nobis exhibens, supplicavit prece subiectiva, quatenus tenorem earumdem de verbo ad verbum literis nostris privilegialibus inseri, nostrique sigilli appensione dignaremur consignare firmiorem ob cautelam. Quarum tenor talis est: Nos conventus stb. Az újudvari konvent 1307 évi levélét az eredetiről közölve olv. Anjouk. Okmt, I. 139. I, — Unde nos tenorem earumdem literarum de verbo ad verbum presentibus literis nostris privilegialibus inseri fecimus et nostri sigilli appensione duximus consignare. Dátum septimo die festi beati Bartholomei apostoli, anno Domini M° CCC° L m o oetavo. 1358. aug. 30. Er. hártyán; pecsétje, mely vörös selyemszálakon függött, elveszett. Orsz. Lt. (N. R, A. 400. 7.) dipl. oszt. 1717. ') A három leány közül Káli Dienesné neve, nyilván véletlenül, kimaradt az oklevélből.
