Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VI. (1353–1357) (Budapest, 1891.)
interciso in custodia seu conservatorio predicte ecclesie nostre sub sigillo nostro fecimus reponi perpetuo conservandum. Dátum per manus magistri Valentini lectoris ecclesie nostre, feria sexta proxima post quindenas festi Pasche domini, anno eiusdem M° CCC m o L-mo sexto; Gwillermo cardinali preposito, Marko cantore, Johanne Gumuriense, Mathia Ivamariniense, Petro Neugradiense, Corrardo Nitriense, Stephano Zoliense, Demetrio Borsiense archidiaconis, et Dominico sancti Thome et Johanne sancti Georgii martyrum prepositis existentibus. Két példányban, mindkettőn a pecsét idegen zsinegen függ, mert az eredeti zsinórzat elmállott. A chyrographum az egyik oklevelen felül, a másikon az alsó szélen van és pontosan megfelel egymásnak. Eredetije az Orsz. Ltárban, Mon. Vet. Budens, 1. 4. dipl. oszt. 4614-. Közli: Kovács N. 297. 1356. Visegrád máj. 13. László csázmai prépost és titkos cancellár előtt, Márton dömösi prépost, Szeri Pósa fiát Miklóst, Leng nevű csongrádvármegyei birtok után fizetni tartozott négy forint évi census m egfizetéséről, nyugtatja. Nos Ladislaus prepositus ecclesie Chazmensis comes capelle et secretarius eancellarius . . Lodovici . . regis . . damus pro memória, quod . . Martinus prepositus ecclesie Demesiensis personaliter est confessus, ut quatuor fiorenos quibus Nicolaus filius Pouse de Zeer ex possessione ecclesie sue Leng vocate, in comitatu Changradiensi liabita, hoc anno pro censu soluturus fuisset debitor, sibi plene persolvisset; unde super ipsis quatuor florenis commisit ipsum Nicolaum expeditum coram nobis. Dátum in Visegrád, feria sexta proxima post quindenas festi Pasche domini, anno eiusdem M°CCC° L m o sexto. Zárlatán pecsét maradványaival; eredetije Keszthelyen a gr. Festetics cs. ltárában; Csongrád. 10.
