Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VI. (1353–1357) (Budapest, 1891.)
rum heredibus . . universis, confirmamus, salvis iuribus alienis. Ut igitur ipsorum fidelitatis et devocionis sinceritas exempla ferant oeulis posterorum et premisse donacionis tituli in posterum firmiter perseverent in vigore, et tam ipsi quam ipsorum successores ac tota ipsius posteritas in dominio predictarum possessionum et tributi pontis loco dicti navigii iugiter perseverent, et tranquilitate ac sincera üdelitate pociantur, presentes eisdem concessimus literas nostras privilegiales duplicis sigilli nostri autentici munimine roboratas. Dátum per manus . . Nicolai . . episcopi Zagrabiensis, aule nostre vicecancellarii . . anno domini M° CCC m o Liij 0 quartodecimo kalendas mensis Decembris; regni autem nostri anno duodecimo; venerabilibus.* Két pecséttel, melyek egyike veres és szederjes, másika, mely az 1364. évi decz. 28-án kelt megerősítő záradékáé, rózsaszínű selyem-sodraton függ; eredetije az ürsz. Ltárban. N. R. A. 215. 14. dipl. oszt. 40S9. Közli: Kovács N. 88. 1353. nov. 18. I. Lajos király, Kont Miklós és fivére részére Zöldvár és Ulsö'ne víi nyitravar megyei birtokokról 1352-ben kelt adomány levelét átírj a és megerősíti, megjegyezvén, hogy azokat előbb Vysco ne víi cseh birta a király adományából, de azokat elvesztette, mert Károly cseh király is elvette a Laczkfiaknak adott cseh birtokokat. Lodovicus . . rex. . ad universorum noticiam volumus pervenire . . quod magnifici viri Nicolaus voivoda Transsilvanus et comes de Zonuk et Leukus magister dapiferorum et pincernarum nostrorum, filii quondam magistri Laurencii Sclavi, dilecti nobis et fideles milites, ad nostre maiestatis presenciam accedentes exhibuerunt nobis quasdam literas nostras patentes, super collacione possessionum Zeuldwar et Wlseu vocatarum, in comitatu Nitriensi existencium, per nos ipsis facta, conf'ectas, tenoris infrascripti, petentes . . ut easdem et collacionem ea : rumdem possessionum acceptare, adprobare nostroque pro eisdem et eorum posteris privilegio dignaremur confirmare. Quarum tenor talis est: Nos Lodovicus (7. V-ik köt. 391. sz. a.) Következnek az egyház és országnagyok nevei, 1. Fejér Gy. Cod. Dipl. IX. 2. 227. 228. 11.
