Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. V. (1347–1352) (Budapest, 1887.)
XL m o nono. Presentibus . . magistris Petro cantore, Jobanne custode, Tboma, Ladislao, Emericó, altero Ladislao decano, Petro, Micbaele, Benedicto, ceterisque canonicis in eadem ecclesia nostra deo devote famulantibus. Hátlapján pecsét töredékeivel; a chyrographum alúl szemlélhető; eredetije az orsz. lt. kincst. oszt. Mon. Y. Bud. 24. 1dipl. oszt. 4063. Közli: Kovács N.— A Kande birtokra vonatkozó azon okleveleket, melyeket Pál fia Jakab a fönt közölt oklevél szerint a királynénak átadott, a budai káptalan 1349. jul. 27-én írta át, melynek eredetije megvan az orsz. 1 tárban dipl. oszt. 3660. 174. 1349. Közép-Németi, jul. 31. Miklós nádor által Abauj vármegyében tartott közgyűlésen Poháros Péter főispán Forrai Jakab fiát Jánost bevádolta, hogy ez Böödi Bothan fia Pethö özvegyének házát kirabolta, azonban midőn ez iránt a nádor a megye eskütt bíráit megkérdezte, ezek a főispán vádját alaptalannak és Forrai Jánost ártatlannak nyilvánították. Nos Nicolaus . . palatínus et iudex eomanorum memorie commendamus, quod in congregacione nostra generáli uuiversitati nobilium comitatus de Abavyvar, feria secunda proxima post festum beati Jacobi apostoli apud villám Kuzepnempty celebrata, magister Petrus dictus Pabarus comes parochialis eiusdem comitatus de Abavywar de medio aliorum nobilium personaliter exsurgendo, proposuit tali modo, quod magister Jobannes filius Jacobi de Forrou ad domum nobilis domine relicte Pethew filii Botban de Byud personaliter veniendo, ostiis domorum eiusdem domine confractis, res iamdicte domine ad valorem centum marcarum de eadem domo sua abstulisset et auferri fecisset; et quia viduarum et orpbanorum regni sua regia celsitudo protector esse ex officio sui regiminis deberet atque tutor, pro eo ipsius regie benignitatis providencia iniurias et damna predicte nobilis domine relicte Petbew filii Botban vidue nolens inultas pertransire, imo huiusmodi iniuriosas temerarias presumciones in regno suo excrescere non valens, sed regii vindicaturi rigoris sentencia edomare
