Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. IV. (1340–1346) (Budapest, 1884.)
beiktatta, s az erről szóló jelentést 1. Lajos király tlec. 19-én megerősítette. Dipl. lt. 3938. és 3942. 332. 1345. dec. 16. A bácsi káptalan előtt Csanád esztergomi érsek és unokaöcscsei óvásukat jelentik az ellen, hogy Csanád vármegyei hat örökbirtokukat Besenyő Gergely adományul kérte oly módon, hogy azok a hadviselő besenyők földjéhez csatoltassanak. Nos capitulum ecclesie Bacliiensis damus pro memória, quod Blasius magnus in personis . . Ghanadini.. archiepiscopi Strigoniensis locique eiusdem comitis perpetui ac Johannis et Thome filii Laurencii et Stephaui filii Nicolai nepotum eiusdem vcnerahilis patris in nostri presencia personaliter constitutus, . . per modum protestacionis nobis significare curavit, quod cum possessiones infranominate, videlicet Veresdub, Kocha, Demeuar, Kengelus, Sulumus, Keralyfaya vocate in comitatu Chanadiensi existentes, predictorum venerabilis patris et suorum nepotum hereditarie existant et eis pleno iure tamquam proprivm ius et possessio hereditaria pertineant.. nunc Gregorius Bysenus filius Johannis tacita veritate et suggesta falsitate, a.. Lodovico . . rege . . nomine terrarum byssenorum ad terras byssenorum antiquo more exercituare debencium recaptivare et ad alias terras byssenorum applicare postulavit, in ipsorum non modicum preiudicium . . quare per modum protestacionis modo quo supra predictum Gregorium ab occupacione et perpetuacione sub quovis colore et instrumentis cuiuslibet capituli vei conventus seu aliorum personatuum et dignitates tenencium, quocunque nomine censeantur vocarentur, prohibuit, asserens et cliceus, cum vigilantibus et non dormientibus iura subveniant, propter talem indebitam occupacionem et si foret sub quovis colore indebitam et iniustam perpetuacionem eis taciturnitas temporis vei prescripcio racione occupacionis detencionis seu si contingeret quovis quesito colore pcrpetuacionis allegari et obiici, contra ipsos vei ipsorum suceessores per ipsum Gregorium occupatorem vei alios obiici non possit nec valeat,
