Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. I. (1301–1321) (Budapest, 1878.)
pore incidencium eidem Egidio ad plénum faciet ministrari, alia parte sibi integraliter remauente, exeepto iure debito domine consortis sue inemorate. Si uero dictum Egidium sine lierede sexus masculini deeedere eontingat, prefata porcio possessionis eiusdem Egidy in ius et proprietatem dicti magistri Nicolai et heredum eiusdem deuoluetur perpetuo possidenda. Dátum in Temeswar in festő beati Jobannis baptiste Anno domini M° CCC° X° nono. A boszniai káptalannak ugyanazon évi, 1319-ki átiratából, melynek eredetije az orsz. lt. kincst. oszt. N. R. 04-7. 2. Közli : Nagy Gyula. 474. 131.9. jul. 17. A székesfehérvári káptalani. Károly királynak jelenti, hogy Leurente fia Tamás panaszára, ennek birtokain Gerencséri Pál és társai által elkövetett hatalmaskodás iránt a vizsgálatot teljesíttette. Excellentissimo domino suo Karolo dei gracia illustri Regi Hungarie, Albensis ecclesie Capitulum, oraciones in domino debitas et deuotas. Yestra nouerit Celsitudo, litteras uestre Maiestatis, nos recepisse bonore debito in bee verba. Karolus Dei gracia Rex Hungarie, fidelibus suis, Capitulo ecclesie Albensis, Salutem et gráciám, dicit nobis magister Tbomas filius Leurente, quod paulus filius petri de Guerencber, petrus filius pauli de Athya, ladislaus filius Nicolai de Beed, Matbeus filius lamperti de papa, Ladislaus filius Gula, de Dewecher, petrus filius Salomonis, Demetrius dictus Kaba, petrus filius Atbmar, Tybuna, de Dysl, cosmas de Ilmar, fily wdworus, de Kuliar, Salomon filius Mauricy, de Kopulcb, potencialiter pluribus uicibus, ad possessiones suas, ueniendo, destruxissent easdem, Cymiteria, et ecclesias confringendo, et igni concremari faciendo, virgines et mulieres denudassent, seruientes et iobagiones suos, quam plurimos, uulnerando, et interficiendo, ac eciam dimembrando, et iniurias nimias sibi inferendo. Quare fidelitati uestre precipiendo, mandamus, quatenus, mittatis hominem vestrum , fide dignum pro testimonio coram quo, Bors de Saar, homo noster, Sciat et inquirat de
