Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. I. (1301–1321) (Budapest, 1878.)

quocumque iudice et speeialiter requisicionem dotis et rerum paraphornalium suarum, quam babét coutra Isyp Mocb et Andreám filios Ethened et kulche filium Helye nobiles de eadem Ruzka conmisisset, et coram nobis eonmisit tam in agendo quam in respoudendo Clementi et Ladislao filijs Nicolai nigri de Barca presencium exbibitoribus cuilibet ipsorum insolidum nlnariter (így) exequendis. Ratum et firmum habitura quitquid per ipsos uel ipsorum alterum, in ipsis causis suis actum fieret uel ordinatum. Dátum in Kassa in die beate agnetis virginis. Anno domini M° CCC° XYII

0. Zárlatán monorú pecsét nyomaival; eredetije a Máriássy cs. lvtb. »Idegen okmányok« 28. 374. 1317. febr. 12. Péter mislyei prépost és az egri 'püspök helyettese a föntebbi szám alatt előadott ügyben halasztást ad. Nos Petrus prepositus de Misle vice iudex venerabilis patris domini M. Episcopi Agriensis damus promemoria Quod in Sabato proximo ante dominicam Esto michi secundum continenciam litterarum magistri dominici Archidiaconi noui Castri, magistri Moch et Andree (így) filij Ethened Isyp íilius Benedicti, kewche filius Eleas nobiles de Ruska, contra dominam Relictam Serapbini de eadem Ruska coram nobis conparere debuissent, ipso termino adueniente pro ipsa domina Nicolaus sacerdos de Barcha cum literis procuratorijs conparuit ab una parte, ex altéra uero Mocb pro se, et pro Andrea fratre suo, et pro Isyp, Stephanus sacerdos de Ruska pro keche uero Jobannes conparuit et eysdem quindenas datarum presencium assignauimus coram nobis conparendi, ad plenam responsionem faciendam. Dátum termino ut supra. Anno domini M° CCC° decimo VIR Zárlatán pecsét nyomaival; eredetije a Máriássy cs. Itban, »Idegen okmányok«. 30. Ugyanott megvan 29. sz. a. a fönt nevezett mislei prépostnak 1317. mart. 5-én kelt bizonyítványa, hogy Ruszkai Andrásé napra megidéztetvén nem jelent meg. A mislyei (és nem miszlai mint Wenzel véli) káptalan és prépostja említtetik Árp. Új Okmányt. XII. 481. —482. 1. és Fejér Gy. i. m. VI. 2. 107. és X. 1. 550. 1.