W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.
zép-Szolnok vármegyében főispáni administrator (1829-1830). 63 2 Katolizált, kamarási címet szerzett. 63 3 Ismeretes, hogy bécsi tartózkodása idején a naplóíró Gyulayval rendszeresen járt színházba, 63 4 kolozsvári tartózkodása alatt pedig támogatta az ottani zenei életet 63 5 Tagja volt annak az 1824-ben alakult főúri csoportosulásnak, amely a kolozsvári színház támogatására jött létre, 1832-ben pedig iktári gr. Bethlen Domokossal együtt felajánlotta, hogy fizeti a színház bérleti díját, ha a társulat azontúl csak magyar nyelvű darabokat játszik. 63 6 Feleségül vette br. Jósika Rozáliát (f 1724), 63 7 aki nővére volt a már említett Jósika Miklósnak. Utóbbi emlékiratában részletesen megemlékezett sógoráról. Szerinte Wass Imre „valódi európai míveltséggel bírt, németül, francziául, olaszul jól beszélt, oláhul valódi szónok volt, latinul pedig tökéletesen írt és szólt. Még nem volt 30 éves, mikor Közép-Szolnok főispánja lett, hol igen szerették. Ő azonban, ha szerette is a megyét, magát a főispánságot halálosan megunta. Olvasott sokat, fuvolázott, amennyit bírt, vadászott szenvedéllyel, no de hasztalan! Nem volt ő azon ember, ki Zilahon megélhetett volna. Így történt, hogy [...] lemondott, állítólag kétszer is, a főispánságról, s mikor látta, hogy ezt senki sem veszi komolyan, az irományokat igen szép rendben átadta valamely szolgabírónak, és Zilahot, a megyével együtt, faképnél hagyta. Soha még a világ vissza nem hozhatták oda." Elvált feleségétől, és ezután a társadalmi normáktól elütő életet élt. Azért, hogy „fiainak vagyonát vagy annak egy részét megmentse, pappá lett". 63 8 Gyulay jellemzése nem ennyire pozitív, szerinte „Wass Imre atyánkfia [...] ebek minden harmincadján végigment, papnak beállott és most reverendában jár. - Volt ő lovas komédiás, házas, elvált ember, gyermekes és unokás, liberális és royalista, atheista, bigott, vesztegető, fukar, elegáns, piszkos, mindenféle ember. [...] Wass Imre még felszentelve nincs, és képes még odahagyni az utolsó reverendát, amilyen könnyelmű ember. Esze sok van, de türelme kevés." 63 9 Két gyermeke volt, Miklós és Sámuel. 64 0 63 2 administrator (Calendarium 1829. 55; Calendarium 1830. 53). Téves tehát az az adat, mely szerint ezt a tisztségét 1832-ig megőrizte volna (Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 15261848. Die Obergespane Ungarns 1526-1848. Bp. 1994. 150). 63 3 Calendarium 1832. 57; Kammerer-Almanach. Historischer Rückblick auf die Entwicklung der Kammerer Würde. Zusammenstellung der kaiserlichen Kammerheren seit Carl V. bis zur Gegenwart. Die Geschichte der Landeserb-kammerer. Im Anhange die lebenden k. u. k. Kammerer mit ihren Titel, Würden etc. und Domicil. Wien 1903. - Az adatot a mű ismertetéséből vettem át: GenFüz I(1903). 130-132. 63 4 Gyulay: Napló 71. 63 5 Jakab Elek: Kolozsvár története. III. Budapesten 1888. 776. 63 6 Ferenczi 305-307, 323, 402. Wass Imre a társulat zenekari igazgatója is volt. 63 7 Jósika Rozália: fKvár, 1825. III. 5. J. Miklós kamarás és szárhegyi gr. Lázár Eleonóra leánya (Jósika cs hitb lt, fasc. 39, p. 423, 438). Testvére, az emlékíró Jósika Miklós ezt írta Rozáliáról: „kisded, kecses teremtés, ki társalgásával mindenkit elbájolt s eszével nem egy komoly férfiút meglepett [... ] nővéreim, habár egyiket sem lehetett a szó bevett értelmében szépnek nevezni, a legszebb és s kitűnőbb férfiakat nyerték férjekül" (Jósika: Emlékirat. I. 40). 63 8 Jósika: Emlékirat I. 43. 63 9 KvEKt, Kézirattár, Gyulay Lajos Naplója, 34. köt. 73 (1845. III. 26). 64 0 Wass Imre 1838-ban osztozott meg adósságoktól terhelt birtokain fiaival, Miklóssal (1812— 1887) és Sámuellel (1814-1879). Saját magának Császárit, Szentgothárdot, Szentegyedet és Mohalyt tartotta meg, Miklós Mezőméhes kétharmad részét, Cikudot, Pulyont és Szentivánt, Samu pedig Mezőméhes harmadát, továbbá Sályit, Velkért, Cegét és Göcöt kapta (KvNLt, Doboka vm lt, 7/1838).
