W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ A kötethez készült mutató - a legfontosabb tárgyi címszavakon kívül - tartalmazza a bevezető tanulmányokban, a levéltár egészéről készült áttekintő tájékoztatóban és a középkori oklevélkivonatokban előforduló összes hely- és személynevet. Nem terjed ki viszont a felhasznált könyvészeti és kéziratos források jegyzékére, a bevezető tanulmányok jegyzetanyagára, a regesztákhoz csatlakozó jegyzeteknek az illető oklevél kiadásait felsoroló bibliográfiájára. Nem tartalmazza a Wass család levéltára és Wass Ottilia személyi levéltára betűrendben felsorolt missilisanyagát, valamint a fényképgyűjtemény személyneveit. Az álló számjegyek regesztaszámra, a dőlt számjegyek lapszámra utalnak. A helységnevek a mutatóban a történetileg kialakult magyar alakjukban jelennek meg. Ezeknek a 19-20. század fordulóján központi intézkedéssel kialakított jelzős változataira csak akkor utaltunk, ha ennek elmaradása megnehezítette volna az azonosítást (pl. a különböző Szentkirály nevű települések esetében). A történetileg kialakult helységnevet zárójelben, betűhíven, dőlt betűkkel követik az oklevelekben előforduló fontosabb változatok. Ha közülük egyesek az ábécérend szerint több tétellel előbbre vagy hátrább kerültek, ezek önálló címszóként is megjelennek. Kiadványunk a regesztákat feltáró részen kívül - nem adja az eredeti iratban előforduló helyneveket, így ezek a mutatóban sem szerepelnek. Az eredeti névalakok felsorolása után a helység mai hivatalos neve, valamint szász lakosságú falvak és nagyobb városok esetében ezek német elnevezése, majd a középkori megye, illetve szék és a Románián kívüli településeknél / jellel annak az országnak a feltüntetése következik, amelyikhez a település jelenleg tartozik. Az erdélyi településeknél a mutató a középkori közigazgatási egység neve után / jellel a mai megyebeosztást is megadja. A jelenlegi hivatalos (nem magyar) elnevezések külön címszóként szerepelnek, és elvezetnek a magyar névhez, ahol a regeszta- és oldalszámok megtalálhatók. A regesztákban előforduló elpusztult települések neve, amennyiben a névnek nincs mai változata vagy olvasata, eredeti alakjában szerepel. A helységnévvel kapcsolatos adatokat a településre vonatkozó egyéb információk követik külön-külön tételekként: lakosainak ismert névadatai betűrendben, tisztségviselőire (officiális, várnagy, plébános stb.), templomára, annak patrocíniumára, várára, malmára, vámjára stb. vonatkozó említések után az onnan ismert földrajzi nevek felsorolása zárja a címszót. A mutató az azonos keresztnevű személyeket apjuk vagy egyéb rokonsági kapcsolatuk feltüntetésével igyekszik - lehetőség szerint - megkülönböztetni. A nevet követően - ahol ez megállapítható volt - jelzem, hogy az illető személy milyen minőségben (pl. birtokos, alperes, lakos stb.) és melyik helységgel kapcsolatosan szerepel az oklevelekben. A ma is közismert keresztnevek általában magyar nyelvű alakjukban kerültek a mutatóba, de a szokatlan, régies vagy a másolások során eltorzult neveket betűhíven úgy vettük föl, ahogyan azok reánk maradtak. Tehát a csak keresztnevükön emlegetett személyeket lakóhelyük, előfordulásuk minő-