W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.
Doboka megyében vajdai, országbírói vagy királyi emberek, fogott bírák 18 4 olykor jelentősebb ügyekben is. 18 5 Antonio Burgio pápai követnek a magyar nemességről írt 1525. évi jellemzése szerint - melyet a szakirodalom már sokszor idézett 18 6 - létezett egy olyan rétege a kiváltságosoknak, amely falusi birtokain élt, városba nem járt, a politikai élettől távol tartotta magát, és csak gazdaságával foglalkozott - a Wassok leginkább ezek közé sorolhatók. Az, hogy a kialakuló erdélyi fejedelemség politikai életétől távol tartották magukat, azzal is járt, hogy a 16. század végéig a trónviszályok, pártharcok és lázadások során szokásossá vált leszámolások - olykor tömeges vérfürdők - nem érintették a Wassokat. 18 7 A Wass-levéltár anyaga is megerősíti azt a véleményt, hogy a családi levéltárak többnyire inkább a birtokoknak, mint a családi közösségnek az iratörökségét őrzik. A család életvitelére, az egyes családtagok egyéniségére, személyi adottságaira, mentalitására vonatkozóan azonban a birtokjogi és birtokigazgatási iratanyagtól hiába remélnénk adatokat. Ilyenekkel elsősorban a levelezések, egyéni feljegyzések, végrendeletek, hagyatéki jegyzékek, leltárak stb. szolgálhatnak. A tájban benne élő köznemesi családok középkori anyagi kultúrájáról vagy mentalitásáról a Wass-levéltár Erdélyben gazdagnak mondható oklevélanyaga sem szolgáltat a kutatásnak számottevő adatokat. Ezért talán az erdélyi Mezőség viszonyait megvilágító, szintén töredékes információkat is felhasználva lehet némi elképzelést adni azokról a körülményekről, amelyek között a Wass család tagjainak az élete is folyhatott a középkor századaiban. A középkori vidéki társadalom életvitelét és anyagi kultúráját döntő módon a természeti-földrajzi adottságok által alakított gazdasági helyzet határozta meg. A Mezőség dombvidéke, ahol a Wassok birtokai is elterültek, elsősorban az állattenyésztés számára nyújtott különösen kedvező feltételeket. A cegei tórendszeren alapuló halgazdaság a mezőségi átlagtól eltérően színezte a Wass-birtokok népességének életlehetőségeit. Tehát az állattenyésztés és tógazdaság formálhatta, persze eltérő mértékben, a középkori földesurak és jobbágyaik életvitelét a Wass család Doboka vármegyei birtokain. Ezt sejtetik a következő adatok. 18 4 A DL-ből származó adataim részben a MOL Szilágyi-hagyatékának regesztáiból valók, részben pedig Rácz Györgynek köszönöm. Balázs (1510. DL 30262), fogott bíró a Barlabássyak osztályánál (1526: Teleki II. 399). - Domokos 1469: Teleki II. 105; 1472: DL 27516; 1473: DL 27346; 1479: DL 27365; 1483: Teleki II. 159; KmJkv I. 2430. sz. - István 1472: DL 27516; 1473: DL 27518; 1475: DL 27356; 1479: DL 27536; 1479: DL 27365; 1480: DL 27540; 1482: Teleki II. 152. - János 1467: DL 27045; 1472: DL 27516; 1473: DL 27050; 1504: DL 27397; 1505: Teleki II. 427; 1509: DL 27403; 1520: DL 27263. - László 1461: DL 27036; 1509: DL 27403. - Lökös Tamás 1441: DL 27473; 1444: KmJkv I. 536. sz. - Mihály 1520: DL 27263. - Pál 1444: KmJkv I. 536. sz.; 1466: DL 27326; 1469: Teleki II. 105; 1472: DL 27516; 1473: DL 27518; 1479: DL 27538; DL 27365. - Péter 1467: DL 27045. - Vid 1441: DL 27473; 1444: DL 27504; 1447: DL 26886; 1452: DL 27480. - Zsigmond 1479: DL 27365; 1496: Teleki II. 424. stb. Felsorolásomban nem törekedtem teljességre. 18 5 Mint például 1458-ban, amikor Wass László és Domokos azon kijelölt királyi emberek között vannak, akik Vingárti Geréb Lászlót kellett Bálványos várába beiktassák (KmJkv I. 1301. sz., 1458. VI. 25.). 18 6 Fügedi: Elefánthyak 192. 18 7 Jakó Zsigmond: Belső-Szolnok és Doboka megyék magyarsága az újkorban. In: Szolnok-Doboka magyarsága 76.
