W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

ÁTTEKINTŐ TÁJÉKOZTATÓ A LEVÉLTÁRRÓL Az itt következő rész a Wass-levéltár fasciculusonkénti leírása, áttekintő tájékoztató jegyzéke. Nem tartalmazza a középkori (1542. január 1. előtti) okleveleket, amelyeket a korábbi rendezések során kiemeltek és keltezésük szerint önálló sorozatba rendeztek. (Ezeket kötetünk részletes kivonatok formájában tárja fel.) Az újkori iratanyagnak három főegysége van: I. A Huszti András által rendezett cegei levéltár. II. A cegei levelek 20. századi rendezésű része. III. Serkei (Gömör vm) levelek. Az anyag leírása nem sorol fel minden egyes iratot. Különös figyelmet szentel a 16. századi eredeti daraboknak, s ezek mindegyike általában említésre került. Ha egy fasciculusban ugyanarra az ügyre vonatkozóan több 16. századi darab is van, az ügy megjelölése helyettesíti a darabszintű leírást. Ugyancsak szerepelnek a 17. századi fejedelmi kancelláriai iratok, és mindaz, ami a család- vagy köztörténet szempontjából a tudományos történeti kutatás figyelmére számot tarthat. A jegyzék a 18-19. századi iratanyagból pedig - a fenti szempontok szerint - csak a legjelentősebb darabokra hívja fel a figyelmet, de az egyes fasciculusok tájékoztató leírása felsorolja mindazon birtokok és családok neveit, amelyekre az illető csomó anyaga vonatkozik. A fasciculusoknak általában a tartalmuknak megfelelő címet adtak a korábbi rendezések alkalmával, és leírásom tartalmazza ezeket. Ha ilyen nem volt, az illető egységnek a mostani ismertetés adott címet. A fasciculus leírása az illető egység római számával indul. A Huszti András által rendezett részben ezt követi az iratok ugyancsak átala adott arab száma (ez általában fasciculusonként újraindul). Az 1972. évi rendezés során a teljes levéltár minden iratát (az elsőtől az utolsóig) sorszámmal látták el, abban a sorrendben, amelyben éppen akkor voltak, és ez a folyamatosan futó számsor ma - jobb híján - jelzetként szolgál a levéltár Huszti által nem rendezett részéhez. Ezek a számok leírásomban zárójelbe kerültek. Az egyes fasciculusokon belül az iratok ismertetése nem a szorosan vett időrendben, hanem a levéltári rendezések során kialakított, ma meglévő sorrend szerint történik. Ez utóbbi többnyire sem az időrendet, sem az egyes darabok összetartozását, sem pedig a logikai rendjét nem veszi figyelembe. Az iratok tartalmát összefoglaló rövid, egymondatos szövegekben a helynevek felsorolása megyénként, betűrendben történik, az iratok keltezése a mondat végére, zárójelbe került; egy-egy nagyobb, összefüggő iratcsomó leírásánál az évkört tettem zárójelbe. Azokról a darabokról (olykor teljes fasciculusokról), amelyek ma hiányoznak a levéltárból, Huszti Registruma vagy a korábbi közlések alapján készült -