W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

ekkora figyelemben, és csak szigorú válogatás után elenchizálta azokat. Itt már a tartalom volt a döntő, és némelyik hátlapjára azok közül, melyet a birtokjogok vagy a család-, ill. a köztörténet szempontjából érdektelennek tartott, ráírta, hogy „semmire való levél", vagy azt, hogy „semmit ér!"

4

1, de jellemző módon ezeket sem selejtezte ki. A család a Huszti-féle rendezés szerint tartotta rendben a levéltárat, és a kétszer (18n, 1896) is végbevitt számbavétel ennek alapján történt.

4

2 Az egyes ágak pereinek viteléhez kikölcsönzött iratokat ugyancsak a Registrum segítségével tartották nyilván: a nagy számban fennmaradt elismervények bizonyítják, hogy Huszti kéziratának az iratmegőrzésben is fontos gyakorlati szerepe volt. Megemlítendő, hogy két oklevél provenienciája, amely gyűjtők és antikváriusok kezén keresztül került a Wass-levéltárból Nagy Jenő csíkszentmártoni gyűjteményébe, ugyancsak a Registrum segítségével volt azonosítható,

4

3 és több mint ötven (!) mára elveszett oklevél tartalmát csak Huszti kivonatai őrizték meg.

4

4 A levéltárban olyan oklevél is van, aminek ugyan fennmaradt az eredetije, de mivel csersavval kezelték, mára nagyrészt olvashatatlanná vált, de tartalma ugyancsak a Registrum kivonatának segítségével rekonstruálható.

4

5 Huszti történeti érdeklődésének köszönhető tehát, hogy több olyan középkori oklevél és újabb kori irat is megmenekült a selejtezéstől, amelyeket korának levéltári szemlélete általában nem érdemesített megőrzésre. Mindezek ellenére a Wass-levéltár sem maradt meg sértetlenül, mert az igencsak gazdag és színes 14. századi levéltári anyag mellett szembeötlő a 15. századi anyag töredékessége. Nagy valószínűséggel állítható azonban, hogy a levéltárban megejtett selejtezést nem Huszti vitte végbe; ez minden bizonnyal már az 1754-es rendezés előtt megtörtént. A selejtezés egyébként érezhetően leginkább a ^-tó. század iratanyagát érintette. A Wass család erdélyi birtokaira vonatkozó, Huszti által nem rendezett iratokat a későbbiekben sem elenchizálták, és mai rendjét a levéltár letétbe helyezése után fokozatosan alakították ki. Ezek az újabb rendezések valamilyen korábbi tárgyi csoportosításon alapultak, amelyet feltehetően az 1811. évi számbavétel során hozhattak létre. Például a Mezőbándért folytatott per 18. századi iratait a család akkori ügyvédje, dálnoki Teleki Mihály (1720 körül-1800) rendezte, és az egyes darabokra tárgyi kivonatokat is írt. Különálló egységet alkotnak és másfajta rendezésen estek át az ún. serkei levelek. Ezek Wass Dániel és vajai Vay Judit (t 1770) házassága révén kerültek be a Wass-levéltárba, és a Vay család serkei és ajnácskői uradalmára vonatkozó főleg 18. százaneti szempontból lényegtelennek talált, pl.: „Ezen fasciculusban [ti. Császári] semmi meritumot importáló instrumentum [= érdemleges irat, oklevél] nintsen" (Wass cs lt, 2269. sz.). 4

1 Wass cs lt, 7168. és 5414. sz. 4

2 Gr. Wass Ármin (1851-1914) feljegyzése: „A fenti levéltárt 1896. február havában a »Registrum« nyomán átnézvén, a nagyrészt összevissza hányt okmányokat a régi fasciculusok szerint rendeztem, s ezen munkálatról a fenti kimutatást készítettem. Megjegyzendőnek vélem, hogy az 1749-en inneni peres aktákat nem kutattam át, s így megeshetik, hogy azok közt még feltalálhatók lesznek egyes, a »hiányzók« közt felsorolt okmányok. Czege, 1896. februárban. Gróf Wass Ármin. NB. Az I. X. XXII. XXXII. XXXV. és XXXVI. fasciculusokból hiányzó okmányok egy része már egy 1811 előttről kelt jegyzetben mint »hiányzók« vannak felsorolva. Gróf W. Ármin" (Wass cs lt, 1896: 8500. sz.). 4

3 Entz-Jakó 278. 4

4 Ezekre példa: CDTrans II. 919, 1016-1017. sz. 4

5 WassLtReg 250. sz. (1401. III. 13.). Vö. Huszti: Registrum 99.