W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

1849-ben Amerikába emigrált, ahol bekapcsolódott az aranykitermelésbe, majd hazatérte után az MTA tagjává választották és újból országgyűlési képviselő lett. A cegei levéltárhoz szervesen kapcsolódik az EME nagy jótevőjének, Wass Ottiliának (1829-1917) az irathagyatéka is, melynek maradványát kiadványunk szintén ismerteti. Arra is felhívom a figyelmet, hogy Wass Sámuel (|1812) életére vonatkozóan - felesége gr. Bethlen Rozália révén - a Jósika családnak szintén az Erdélyi Múzeum-Egyesület kezelésébe adott hitbizományi levéltára őriz számottevő mennyiségű iratanyagot. Levéltárrendezések A levéltár Wassokra vonatkozó legrégebbi és legértékesebb részét a jogtudós Huszti András (1700?-1755) rendezte. Ő jól ismert alakja a protestáns egyháztörténetnek.

14 1727-től az Odera menti Frankfurt egyetemén tanult, majd tanulmányai befejezte után 1733-ban a kolozsvári Református Kollégium jogtanárává választották. Érdeklődése már korábban elsősorban a jogi és politikai stúdiumok felé fordult. Minthogy támadást intézett a református egyház néhány dogmája ellen, hosszú meghurcoltatás után elítélték, megfosztották állásától (1742) és ezáltal megélhetési forrásától, később pedig ki is zárták az egyházból. 1745-ig ugyan megmaradt a református egyházban, de valamikor ezután, legkésőbb 1749-ben katolikus hitre tért át. Hivatala elvesztése után kénytelen volt más munkát vállalni, és ekkor kezdte egyes erdélyi családok levéltárát rendezni. Nyelvismerete és jogi tanulmányai folytán elsősorban erre a munkára vállalkozhatott. Ennek körülményeit maga Huszti is leírta Bánffy Farkashoz címzett, nyomtatásban nem közölt, de idézett levelében, amely az 1910-es években még fellelhető volt a Bánffy-levéltárban, ma azonban már nem sikerült megtalálnunk.

1

5 Kortársa, a tudós Bod Péter (1712-1769) cseppet sem hízelgő módon írt erről az időszakáról. Szerinte hivatala elvesztése után „részegségre adta magát, felesége is elhalván, az urak körüli udvarokban töltötte idejét, holmi geneologika táblákot dolgozgatván a régi levelekből. Változtatta vallását is, a római hitre állván, szerzettek néki a károlyvári káptalanban digestor capituli titulussal szép fizetést; de illetlen, alávaló magaviselése, részegeskedése miatt ott sem maradhatván, ismét az udvarokban kezdett időt tölteni; majd minden rendbéli emberektől megutáltatott. Holt meg 1755-dik esztendőben."

1

6 E jel1

4 A Huszti levéltárrendezéseit bemutató további sorok korábbi tanulmányom valamelyest rövidített változata (W. Kovács András: A levéltárrendező és családtörténész Huszti András. In: Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál-Antal Sándor, Sipos Gábor, W. Kovács András, Wolf Rudolf. Kvár 2004. 261-274). 1

5 „Husztinak a nemesi udvarokban és egyesek szolgálatában töltött idejéből felette érdekes adatokat foglal magában az a levél, melyet 1746. aug. 10-én N-Szebenből intézett br. Bánffy Farkashoz, a gr. Székely Ádám birtokeladása és czélba vett végleges kivándorlása tárgyában. E levél, melynek másolatát Kelemen Lajos kolozsvári tanár úr volt szíves nekem rendelkezésre bocsátani, a gr. Bánffy György-féle levéltárban (EME) található meg" (Kolosváry Bálint: Huszti András erdélyi jogtanár és munkássága 1734-1742. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályának Kiadványai. 1910-1912. évi előadások. Kvár 1912. 177. 1. jegyz.). 1

6 Bod Péter: Magyar Athenas. Válogatta, sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta Torda István. Bp. 1982. 330-331. - Másik kortársa, Hermányi Dienes József (1699-1763) is elítélően nyilatkozott róla: „Huszti András enyedi szálas, termetes szép és jó cántor, kedves beszédű, tudományra született elméjű deák vala; de halálba bor iszák legény", „egész héten éjjel és nappal ivott", „[...] lőn pápistává és a káptalanbeli requisitorok mellé rendelék scribának, mert a régi barát írásokat jól olvas-