W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.
„A Szolnok-Doboka megyei Cege község gr. Wass-kastélya e nagy múltú erdélyi család levéltárának egy értékes töredékét őrzi. Az anyag részben a kastély ebédlőjében álló hatalmas vasládában, részben a kert fái között megbúvó toronyban található. Ez utóbbi helyen állt annak idején az Erdélyi Múzeum Levéltárában letétbe helyezett Wass-levéltár is. A jelenleg is Cegén levő iratok három csoportba oszthatók. Az első a gr. Wass család erdélyi és Erdélyen kívüli birtokaira vonatkozik és Wass Dániel, Ádám és Ármin iratait tartalmazza. Wass Dániel révén a család egyik ága Kassára származott el, s így e csoportban a Felvidékre vonatkozó iratok is szép számmal vannak képviselve. A Szerencsyekkel való rokonság folytán Máramaros megyére, a Bárczay atyafiság révén pedig Abaúj és Sáros megyére, elsősorban Kassára és Szinyére találunk a levéltár e részében bőséges anyagot. E levelek a Bárczayakon, Szerencsyeken kívül főként a Lányiakkal, Péchyekkel és Radvánszkyakkal kapcsolatosak. Az iratok legnagyobb része 19. századi, de az előző század második feléből is maradt fenn, bár csekélyebb számban, gazdasági érdekű anyag. Wass Ádám iratai elsősorban Cegére, Szentegyedre, Noszolyra és Mohalyra szolgáltatnak adatokat. Túlnyomó részük pénzügyi jellegű, kisebb felük egyházi és gazdasági vonatkozású. Sok közöttük a számadás és az adóügyi irat a 19. század 50-es, 70-es éveiből. Wass Ádám és Ármin magánlevelezése is tekintélyes mennyiségű. E csoport különleges értéke abban rejlik, hogy benne kell látnunk azt a töredéket, mely az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában letétbe helyezett Wass- és az Országos Levéltár múzeumi osztályán őrzött Bárczay levéltárak anyagát kiegészíti. Így a három helyen található iratok teszik ki a teljes Wass-levéltárat. A második csoport a kénosi Sándor család igen érdekes és értékes iratait foglalja magában. Az anyag Wass Ádámné Sándor Berta révén a 19. század második felében került Cegére. Az iratok három birtokcsoportra vonatkoznak. Leggazdagabb a Küküllő vármegyei Sárddal és Újszékellyel kapcsolatos 16-18. századi rész. A mintegy 120-150 darab oklevél a Sándor, Buzogány, Lőrinczi és Török családokra vonatkozik. Különösen sok irat szól Sárdról. A másik csoport a Hunyad megyei Guraszáda, a harmadik pedig Szamosfalva és Palatka birtokügyeit foglalja magában. Szamosfalváról egy 18. századi összeírás is fennmaradt. Mindezeknek az iratoknak megvannak a regestrumai is. A Sándor család későbbi, 1819. századi iratai szintén jelzeteltek, de regestrumukat nem találtam. A harmadik csoportot a Tarjányi család kevés számú irata alkotja. Az iratok főleg Tarjányi János és Ignác Csanád, Arad és Temes megyében játszott szerepére vetnek világot. A jelenleg is Cegén őrzött iratok közül néhány darabról külön kell megemlékeznem. Találtam két 14. századi oklevelet, melyek az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának Wass-anyagához tartoznak, amint ez a jelzetekből kitűnik. Meg kell jegyeznem, hogy ugyancsak e jelzettel ellátott középkori okleveleket találtam Nagy Jenő dr. csíkszentmártoni közjegyző gazdag gyűjteményében. Egy borítékban mintegy 10-12 középkori oklevél töredékére bukkantam. Ugyanott a Wass család történetét is megtaláltam. Ezt a 18. században állították össze a bécsi kancelláriai adatok alapján. Végül előkerült Széchenyi István grófnak egy 1858-ból származó és a Magyar Tudós Társasághoz intézett levele. A cegei Wass-kastélyban őrzött változatos és értékes levéltári anyag beszédesen bizonyítja, mennyi történelmi emlék lappang még ismeretlenül Erdély eldugott vidékein. A
