Mathiae Corvini Hungariae regis epistolae ad Romanos pontifices datae et ab eis acceptae. Mátyás király levelezése a római pápákkal. 1458–1490. (Budapest, 1891. Mon. Vat. Hun. I/6.)

ELŐSZÓ. Dr. DÉCSÉNYI-SCHÖNHERR GYULÁTÓL. I. A jelen kötetben foglalt levelek egy része nem először lát ezúttal napvilágot. Az Epistolae Jacobi Cardinalis Papiensis (Frankfurt, 1614.) czímü kiadvány egyetlen Mátyáshoz intézett brevéjét, valamint Mátyásnak boldog Margit szentté avatása ügyében II. Pius pápához intézett levelét, melyet FERRARI ZSIGMOND domonkosrendü szerzetes tett közzé De rebus Hungaricae Provinciáé Ordinis Praedicatorum (Bécs, 1637.) czimü munkájában, csak mint szórványos közléseket véve tekintetbe, a későbbi oklevél-publicatióknak Mátyás király korát érintő anyagában a pápai székkel folytatott levélváltás tekintélyes helyet foglal el.

1 Az első e nembeli nagyobb gyűjteményt Epistolae Matthiae Corvini regis Hungáriáé czím alatt KELCZ IMRE jezsuita-atya szerkesztette a múlt század derekán. Négy részből áll, melyek közül először a legutolsó jelent meg 1743-ban, ugyanazon év alatt két kiadásban. Ezt már a következő évben az első három rész követte, melynek anyaga az 1460—1483. éveket öleli fel. A négy rész idő szerint helyesen csoportosítva még ez évben ért együttes kiadást, melyhez a következő években Nagyszombatban és Kolozsvárott — jobbára akadémiai vitatkozások tételeivel kapcsolatban — az egyes részek külön kiadásai csatlakoztak. A gyűjtemény 297 levele között 6 Mátyáshoz intézett pápai brevét s Mátyástól II. Piushoz 13, II. Pálhoz 24 és IV. Sixtushoz 12 levelet találunk. Forrásukul, mint az előszóból értesülünk, különböző korú és 1 E publicatiókat tüzetesen ismerteti Frahiói Vilmos a Magyar Tud. Akadémia bizottságához Mátyás király leveleinek kiadása tárgyában tett jelentése folyamán. Magyar Könyvszemle, XV. kötet, s—6. 1.