Mathiae Corvini Hungariae regis epistolae ad Romanos pontifices datae et ab eis acceptae. Mátyás király levelezése a római pápákkal. 1458–1490. (Budapest, 1891. Mon. Vat. Hun. I/6.)

onstantinápoly eleste után a törökök diadalmas uralkodója, II. Mohammed, Magyarország meghódítását tűzte ki czéljául. Szerencsére, a gondviselés kegye Hunyadi Jánosban hazájának és a nyugati kereszténységnek erős védpajzsot nyújtott. A szerény állású erdélyi köznemes fia személyes vitézségével és hadvezéri képességeivel Magyarország kormányzójának méltóságáig küzdötte föl magát. (1445—1452.) A törökökön nyert számos diadalaival az egész keresztény világ háláját és magasztalásait érdemelte ki. A törökök által ostromolt Belgrád felszabadításának dicső ténye pályájának legméltóbb zárkövét képezte, (f 1456. augusztus 11.) III. Calixtus pápa (1455—1458.) a tisztelet és rokonszenv nyilatkozataival kisérte az ő erőfeszítéseit. Támogatására a bíbornoki collegium egyik legjelesebb tagját: Carvajal Jánost küldötte mint legátust Magyarországba.

1 Érdemeit fejedelmi czím adományozásával készült jutalmazni. «Quem — írja — congruis titulis ac diademate decorare decreveramus; Dominus tamen exercituum in ccelestibus immortali diademate decoravit, qui ut felix inter martyres computari potest.

2» Rokonszenvét öröklék a hősnek fiai: László és Mátyás. Mikor tehát a Hunyadi-ház irigy ellenségei V. László magyar király udvaránál uralomra emelkedvén, az ifjú királyt rábírták, hogy Hunyadi Lászlót összeesküvés merényletének ürügye alatt kivégeztesse, öcscsét Mátyást pedig börtönbe vettesse, (1457. márczius 16.), gyászba borúit a pápa lelke. De egyúttal jóslatszerü nyilatkozatokat hallatott; magán-társalgásban és ünnepélyes alkalmakkor is hangoztatta, hogy «a mindenható és igazságos 1 A római egyház ezen kiváló diplomatájának életrajzát e sorok irója 1889-ben közrebocsátotta, magyar nyelven a M. T. Akadémia Értekezései között, német fordításban az «Ungarische Revue» czimű folyóiratban. a Raynaldus, Annales Ecclesiastici, X. k. 88. 1.